Az időszak, amiben vagyunk, az elcsendesedés, az elrendezés, a rendeződés időszaka.
Advent erre lenne hivatott nekünk legalábbis szolgálatot tenni. Ahogy a természet is elpihen lassan, itt lenne az ideje annak, hogy az emberi természet is kövesse. Lassulás, olykor megállás. A pillanatban. Az elmúlt időszak végiggondolása. Az évünk mérlegre helyezése, hogy mit tettünk meg, és mit nem. Mi az, amitől többek lettünk, s mi okozott nehézséget. Hogyan éltünk idén, mit tettünk magunkért és másokért, ők mindezt értünk. Mit álmodtunk újévkor, és abból mit valósítottunk meg cselekedeteink útján.
A mérlegelés, a számvetés időszaka. Nem, a cél nem a helyzetekbe való beleragadás, a „Jaj ez sem sikerült, jaj, az miért volt velem ilyen meg olyan?”, hanem a puszta tisztázás. Önmagunkban, önmagunkkal. Ítélet nélkül megalkotott kép az évünkről, önmagunkról, a helyzetünkről.
Az évnek ez időszaka segít bennünket ebben. A kinti sötétség lehetőséget teremt arra, hogy mindezt megnézzük. Nem a külvilág fényessége, hanem a belső lámpásunk fénye mellett, ahol a világító fényoszlop a bölcsességünk megtestesítője. Mindezt azért, hogy tovább tudjunk lépni, tisztán, pőrén, átgondoltan, lerendezve és lezárva mindazt, amit már magunk mögött hagytunk. Azzal a batyuval a kezünkben, amelyben ott vannak a tanulni való feladatok, az ismétlések, a leszűrt tapasztalatok, melyeket viszünk tovább magunkkal, arra az időszakra, amikor ismét a fény lesz az úr odakint is. Addig azonban odabent van dolgunk.
A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/49. számában jelent meg!
Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.