Esténként fiainak mesél. Családi archívum
2013-ban lapunkban bemutattuk Kucsora Zsolt meseautóját, amiért egy éven keresztül dolgozott látástól vakulásig egy dunai hajón. A vágyott Mitsubishi Eclipse azóta két könyv főszereplője is lett, a harmadikon a szerző most végzi az utolsó simításokat.
„Örök életemben nagy álmodozó voltam – mosolyog Zsolti, aki mostanra két kisfiú apukája. – Komáromi másodikos iparistaként beültem a bátyámmal a moziba a Halálos iramban című filmre, ami annyira sokkolt, hogy onnantól kezdve csak ez az autó érdekelt. Nem nyugodtam, amíg meg nem szereztem.”
Rengeteg gyorsulási és szépségversenyt nyert a vágyott kocsival, ami parkettázott garázsban parkol, mellette üvegvitrinekben sorakozik a több száz díj, serleg. Gyerekkorában képregényeket és matchboxokat gyűjtött, ez a két hobbi ötvöződik legújabb szenvedélyében, az írásban.
„Megörököltem Lakszakállason egy házat, nyitottam benne egy pizzériát. Amikor nem volt rendelés, írtam. Elkészültem egy hatszáz oldalas önéletrajzzal, és azt gondoltam, elolvasom valaki olyan könyvét, aki nem író, de jelent meg könyve. Így találtam rá Ambrus Attila Haramiájára. Megtetszett a stílusa, az önéletrajz felét dobtam a kukába, és írtam helyette egy autós kalandregényt. Meghagytam sok korábbi elemet is, arról, amikor versenyszerűen társastáncoltam, a DAC-ban fociztam, és az alja munkáról a hajón. De a főszereplőm a kocsi” – mutatja az Eclipse első részét.
Miért a nők?
Az ember azt gondolná, benzinvérűeknek kötelező olvasmány, de Zsolti azt mondja, elsősorban női olvasói vannak. Hittem is meg nem is az első száz oldalon, hiszen ordító kipufogókról, menő kocsikról, drága autóalkatrészekről szólt a szókimondó szöveg. Aztán jött egy szerelmi szál, majd egy kis krimi, hogy olvasmányosabb legyen a sztori.
„Amikor megírtam a regényt, még mindig nem tudtam, lesz-e ebből valaha könyv. Láttam az egyik közösségi oldalon, hogy Nádasi Krisz nagyon jó tanácsokat ad kezdő íróknak, úgyhogy elküldtem neki lektorálásra a kéziratot. Nagyon izgultam, ha ő akkor azt mondja, felejtsem el az írást, nem nekem való, nem látja bennem a szikrát, akkor valószínűleg nem foglalkoztam volna vele többet. Krisz azonban vállalta a szerkesztést, de rengeteg javítást igényelt a szöveg, legalább tízszer átírtam az egészet. Felkerestem Szomolai Tibort, akinek a könyveiből a legtöbb fogy nálunk, és az ő ötletei alapján indultam neki a magánkiadásnak. Meghánytam-vetettem az előnyöket, a hátrányokat, és bár a marketing nem az erősségem, végül nem kerestem kiadót, hanem saját magam vettem kézbe a dolgokat.”
Trilógia lesz
Azóta már megjelent a regény következő része is, ősszel pedig a trilógia befejező kötete is a boltokban lesz. Ennek költségeit pályázatból sikerült finanszírozni, a Csemadok lakszakállasi alapszervezete és a Kisebbségi Kulturális Alap segítségével.
A pizzéria közben bezárt, jelenleg két bolt működik az épületben, Zsolti pedig egy kovácsműhelyben dolgozik délután négyig. Este hatig ír, utána az ideje a családé. Késő este pedig olvas.
„Nem stresszelek azon, mennyi fogy a könyvekből, én egyszerűen csak nyomot szerettem volna hagyni a világban. Már a fejemben motoszkál egy következő ötlet, egy mesekönyvé. Esténként a fiaimnak mesélek, ők nem annyira vevők az autós sztorikra, úgyhogy valami egészen újjal fogok előrukkolni” – ígéri.
A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/25. számában jelent meg!
Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.