Miért olyan sikeresek a zenés show-műsorok?

Erre az ösztönre építenek az efféle műsorok készítői, és ha elég látványosra és botrányosra, érzelmesre sikerül a produkció, a siker garantált. Ezek az általában főműsoridőben sugárzott, egész estés műsorok leginkább a revüvel, az operettel, a cirkusszal és a kabaréval állíthatók rokonságba. Elsődleges céljuk a minél szélesebb rétegek szórakoztatása, a valóságból való kikapcsolása, ezért látványvilágukban is csillogóak, álomszerűek. Többnyire stúdióban és közönség előtt zajlanak. Egy vagy két állandó showman vezeti őket, de gyakran a kulisszák mögött is van még műsorvezető, aki általában a fellépés után kérdezi a szereplőket.

Belesni a színfalak mögé

A kereskedelmi televíziók ötvözték ezt a műsortípust a tehetségkutató műsorokkal, amelyekben híres vagy hétköznapi emberek mutathatják meg, mit tudnak a zene vagy a tánc területén. Pápai Júlia médiakutató szerint a siker titka az, hogy a szórakoztató show-k az önfeledt kikapcsolódást célzó elemeket elegyítik a nézői interaktivitás, tehát a bekapcsolódás, beleszólás lehetőségeivel. Ez erősíti a nézőkben az adott televízióhoz való tartozás érzését, és nem utolsósorban jelentős bevételi forrást jelent a tévétársaságnak. A szavazás miatt ezek nem konzervműsorok, hanem élő adások, ami csak fokozza az érdekességüket.

A zenés-táncos szórakoztató műsorok bizonyos mértékig magukon hordozzák a reality, azaz a valóságshow jegyeit is, a versenyzők ugyanis sok esetben közös házban élnek a műsor és a felvételek időtartama alatt, és a műsor keretein belül meg egyéb módon – a bulvárlapokon, a magazinműsorokon keresztül – is bepillantást nyerhetünk a közös életükbe. Ezzel kielégítik a néző bulvár iránti igényét is, mert a szereplőket valódi hús-vér – az átlagnézőhöz hasonló – emberként mutatják be.

A Ki mit tud?-tól a Megasztárig

A zenés show-műsorok őse a magyar televíziózásban a Ki mit tud?, amely 1962 és 1996 között összesen tíz adássorozatot élt meg. De volt közben Táncdalfesztivál, Nyílik a rózsa magyarnóta-verseny és Röpülj, páva népzenei tehetségkutató is. A rendszerváltás után egy ideig mintha senki nem akart volna tehetségeket kutatni, de 2003-ban a Megasztárral kiszakadt a zsák. 2010-ig összesen hat évadot sugárzott a TV2, mindegyikben együtt választotta ki a zsűri a nézőkkel az év hangját. Az első három széria hatalmas siker volt, a továbbiak már nem értek el akkora nézettséget, nyilván azért sem, mert 2007-ben a másik nagy kereskedelmi csatorna, az RTL Klub is elindította a saját tehetségkutatóját, a Csillag születiket, amelyben már nem csak énekelni lehetett, bármilyen produkcióval színpadra állhatott, akinek volt mersze, és nem voltak gátlásai. Majd 2010-ben az RTL Klub előrukkolt a saját énekesválogatójával, az X-Faktorral, amely hosszabb életűnek bizonyult, mint a Megasztár, 2019-ig kilenc évadot élt meg – az utolsó évad győztese volt a rimaszombati járásbeli Balogújfaluból származó Ruszó Tibi. A műsor sikeréhez hozzájárult a szókimondó zsűri és az is, hogy bemutatták a válogatókon megbukott jelentkezők olykor kabaréba illő produkcióit is.

A TV2 2012-ben Magyarország hangját kereste, majd elsőként készített tehetségkutatót gyerekekkel, ez volt Az ének iskolája. A közszolgálati MTV sokáig nem szállt be a versenybe, de amikor igen, akkor sikerült olyasmit kitalálnia, ami nem tűnt a kereskedelmi produkciók utánzásának. 2007-ben rukkolt elő a Társulat című show-műsorral, amelyben az István, a király rockopera bemutatójának 25. évfordulójára készülő előadásba kerestek szereplőket. Szlovákiai versenyzőkért is izgulhattunk, és ketten be is kerültek a produkcióba. A gútai Vadkerti Imre Koppányt, a nagyszarvai Derzsi György Asztrikot alakította a 2008. június 18-i jubileumi díszelőadáson az Arénában.

Tehetségkutatók helyett celebgyárak

A 2000-es évek első évtizedének végére belefáradt a közönség a tehetségkutatókba, csökkent a nézettség, és a szakemberek is kezdték hallatni a hangjukat, hogy a tehetségek felfedezése helyett celebgyárakká váltak ezek a műsorok. Míg az első szériák célja valóban a magyar zenei paletta színesítése, a fiatalok felkarolása volt, később a csatornák közti versengés miatt inkább a bulvársajtóban, mint színpadokon szereplő sztárocskák kerültek ki belőlük. Az első évadok győztesei mára ismert és elismert művelői a popszakmának, de a többieknek nem igazán sikerült betörniük a zenei piacra. A legfényesebb karriert a Megasztár két győztese, Molnár Ferenc Caramel (2005) és Rúzsa Magdi (2006) tudhatja magáénak, az X-Faktorból pedig csak a legelső évad győztese, Vastag Csaba (2010) lett igazán sikeres.

Amikor újonnan felfedezett énekesekkel már Dunát lehetett rekeszteni, más műfajokkal kezdtek próbálkozni a kereskedelmi televíziók. Ezekben sztárokat mutattak be új szerepben – többnyire táncos produkcióban profik partnereként, mint a Szombat esti láz az RTL Klubon, a Megatánc, Sztárok a jégen vagy a Mindenki táncol a TV2-n. Az énekes show-műsorok célja már nem a tehetségkutatás, beérik a szórakoztatással. Ilyen volt a TV2-n 2013 óta hét évadot megélt Sztárban sztár, amelyben más énekesek produkcióit adták elő énekesek és színészek, és ugyancsak szavazhattak rájuk a nézők.

Maszkban énekelnek

Idén az Álarcos énekes című zenés show-val rukkolt elő az RTL Klub – melyben híres emberek jelmezekben adnak elő produkciókat, és csak akkor lepleződik le, melyik álarc kit rejt, amikor az adott versenyző kiesik a műsorból. A TV2-nél nem sokat törték a fejüket: egy hét késéssel ők is elindítottak egy ugyanilyen műsort Nicsak, ki vagyok? címmel. A kettő között csak annyi a különbség, hogy az RTL produkciója felvételről megy, a TV2-é pedig élőben.

Úgy tűnik, a kereskedelmi televízióknál fogytán az ötletek, mert a TV2 legújabb táncos show-műsorát, a Dancing with the stars-t is láttuk már. Tudják ezt a csatornánál is, ezért legalább azzal próbáltak újítani, hogy a versenyzők között van egy külföldi sztár is: a Paula és Paulina című venezuelai szappanopera főszereplője, Gabriela Spanic.

De ha akadna valaki, aki azt gondolná, hogy mindez a magyar kereskedelmi csatornák közti versenyszellem eredménye, téved. Ugyanezek a formátumok nézhetők a világ szinte minden országában, nálunk, Szlovákiában a Markíza és a TV JOJ verseng az RTL Klubhoz és a TV2-höz hasonlóan ugyanazokkal a műsorokkal ugyanabban az időben.

A páva és a virtuózok

A zenés-táncos tehetségkutató show műsorok kínálatába ismét a közszolgálati televízió vitt új színfoltot 2012-ben a Fölszállott a páva népzenei tehetségkutatóval. Eddig hét évada volt – közte gyerekévadok, és olyan is, amelyben az addigi döntősök szerepeltek. 2014-ben ugyancsak a közszolgálati televízió indította a Virtuózok komolyzenei tehetségkutatót magyar licenc alapján. A szereplők – hattól huszonnégy éves korig lehet jelentkezni – saját repertoárral lépnek fel, és a producerek célja nem az, hogy celebeket teremtsenek, hanem hogy tehetséget gondozzanak. Idén, a hatodik évaddal már a határon túlra is kilép a Virtuózok, és a V4-ek (Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország) mellett a szerb tehetséges fiatalokat is bemutatja.

Ha a tartalom és a filozófia más is, a megvalósítás nem sokban különbözik egyik show-műsornál sem. Mindenhol van zsűri vajszívű, gunyoros, szigorú és különc taggal, szerethető és kinevethető versenyzők, sok meglepetés, csillogás, érzelem és izgalom – na meg állandó biztatás, hogy nézzenek bennünket, és szavazzanak. Nagyon mást a jövőben sem várhatunk, de minek is, hiszen akik szeretik ezt a műfajt, így is unalomig nézik, a most csatlakozóknak pedig minden új.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 49. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene