Denisa Fulmeková neve nem ismeretlen a Vasárnap olvasói előtt, hiszen két regényét is olvashatták folytatásokban évekkel ezelőtt a lapban.
A remény vonalai után a Mérgek örvendett itt nagy népszerűségnek. Most a Phoenix Kiadó jóvoltából magyarul is olvasható Konvália című, 2016-ban megjelent dokumentumregénye.
„Az erdőháti Malackán, a már akkor is járásszékhely városban vagyunk”
– kezdődik a történet, egy embertelen kor szerelmi története. Ide, ebbe a malackai vendéglőbe született ugyanis Reisz Herman és Braun Mária leánya, Valéria, Denisa Fulmeková nagyanyja, a címszereplő.
„Egy igazi vendéglő volt ez korabeli szolgáltatásokkal – étteremmel, kávézóval, ahol kártya- és biliárdasztal is állt –, három kiadó szobával és a háziak részére elkülönített lakrésszel. (…) A vendéglő földszintes, zsindelytetővel fedett hosszú polgári épület (…) A homlokzaton hatalmas felirat hirdeti magyarul: REISZ J. VENDÉGFOGADÓ, felette félkörben pedig: a magyar koronához.”
Ide jött férjhez 1903-ban Mária, Braun József szabó és Stern Katalin lánya. Braunék Pozsonyban laktak az Edl Tivadar nagykereskedőről elnevezett utcában (ma Podjavorinskej, párhuzamos a Védcölöp úttal), „de a Pozsonytól nem messzire található Szenc melletti Rétéről származtak. Amíg az ifjú házasoknak Valika lányuk megszületik, addig tizennégy év is eltelik.” Egészen pontosan 1917. november 27-éig, amikor világra jött Reisz Valéria izraelita vallású leánygyermek, s mely napon „ingyen mértek Reiszék kocsmájában, és az öregedő, de annál büszkébb apuka végtelenül boldog volt”. A két háború közti Malackán nyilván mit sem sejtettek arról, milyen korszak felé közelednek. Élték a maguk becsületes kiskereskedői életét, míg élhették. Hamarosan megalakult az első Csehszlovák Köztársaság, kezdődtek a zavargások, egyelőre csak gazdag zsidó családokat fosztogattak, Reiszéket nem bántották. Ők meg idilli kis világot teremtettek Valikájuk köré, aki cseperedvén egyre inkább érzett vonzalmat az irodalom, a költészet iránt, és nem csak olvasta a kor fiatal költőit, maga is írta saját verseit.
Tizenkilenc éves, amikor Malackán egy író-olvasó találkozón személyesen is megismerkedik a jóképű katolikus költővel, Rudolf Dilonggal, aki nem mellesleg ferences szerzetes. Valériát lenyűgözi az a pátosz, amellyel a költő verseit szavalja, a költőt lenyűgözi a fiatal zsidó lány szépsége, könyvek iránti érdeklődése. A drámai fordulat akkor kezdődik, amikor megalakul a klérofasiszta szlovák állam, hiszen Dilong is a klérus tagja, lelkes Hlinka- és Tiso-támogató. A szerelem viszont nem ismer határokat, politikaiakat sem, ideológiaiakat sem, Reisz Vali, a zsidó lány a Hlinka-gárdát éltető költő, nem mellesleg ferences szerzetes gyermekének adott életet a holokauszt ideje alatt. Ám éppen ennek a prominens személynek köszönhetően úszta meg a deportációt, és maradt életben kislányával, aki a Konvália című lenyűgöző dokumentumregény szerzőjének édesanyja. A háború után Dilong szó nélkül Argentínába menekült, majd évekkel később az amerikai Pittsburghban telepedett le. Az összetört Valéria nem csak hogy magára maradt a kicsi gyerekkel, még az államhatalom zaklatásait is tűrnie kellett mint a fasiszta szlovák állam prominens költőjének egykori élettársa. A hatvanas években újraindult köztük a levelezés, 1969-ben találkozniuk is sikerült Bécsben. Kapcsolatuk egy beteljesületlen sorsszerű szerelem, mind ezt bizonyítják a könyvben közzétett levélrészletek, szerelmes versek. Ám megmutatkozik benne egy másik, talán még odaadóbb szerelem is, hiszen Valéria férjhez megy, s annak a férfinek az odaadása, aki mellette marad élete végégig, aki felneveli vele kislányát, aki viseli velük ennek a lírai nagy szerelemnek minden velejáróját, a tiszta érzések és érzelmek, az áldozathozatal egy másik szegmensét villantja fel előttünk. Denisa Fulmekovának sikerült nagyszülei történetén keresztül megmutatnia a Tiso- és a kommunista korszak politikai, társadalmi állapotait, de még a kortárs irodalmi viszonyokba is betekintést nyújt. Őszinte könyv, korabeli dokumentumokkal illusztrált karcsú kis kötet, mégis egy hatalmas családtörténet, leszámolás a múlttal, a mozaikkockák helyrerakosgatása egy unoka által, aki úgy csodálja felmenőit, hogy téveszméiket, hibáikat is feltárja. Akár terápiának is tekinthető, múltfeldolgozásnak, mint Tóth Erzsébet Fanni könyve, a beszÉLJ!, vagy hogy jó nagyot mondjak, Esterházy Péter Javított kiadása. Minden nemzet, felekezet, nemzetiség, osztály megszenvedte a magáét abban az embertelen korban, s a tanulság talán annyi, hogy ne legyenek illúzióink: ha nem vigyázunk a békénkre, ha a gyűlöletet tápláljuk egymás iránt, a jövőben ugyanúgy megszenvedi mindenki.
Ami számomra egy kissé meg-megdöccentette a lendületes olvasást, az a fordítás nem mindig szerencsés megoldásaiban keresendő, hiába szerettem volna, nem tudtam megszabadulni az érzéstől, hogy nem az eredeti művet olvasom.
Denisa Fulmeková: Konvália. Tiltott szerelem egy válságos korban. Fordította: Hrbácsek-Noszek Magdaléna, Phoenix Library, 2021, 208 oldal
A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2022/6. számában jelent meg!
Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.