„Gyermekkorunkban e hónap első napján árkus papírra, kék és zöld ceruzával, karácsonyfát rajzoltunk, karácsonyfát, harmincegy ággal. Minden reggel, dobogó szívvel, megjelöltük, mintegy letörtük e jelképes fa egyik ágát. Így közeledtünk az ünnep felé. E módszerrel sikerült a várakozás izgalmát csaknem elviselhetetlenné fokozni.”
A régi időkben elképzelhetetlen volt a műfenyő, ugyanakkor minden bizonnyal Márai sem gondolta, hogy az ünnepek elmúltával hány fenyőfa végzi szomorú végét a betontömbök árnyékában.
Karácsonykor valószínűleg nem sokan szeretnének arról hallani, hogy a Föld egyre nagyobb bajban van, de attól még nem lesz kevésbé igaz. Az alábbi cikkben nem kívánunk egyetemes igazságot szolgáltatni, csupán megpróbálunk objektív keretek között valamennyi előnyt és hátrányt felsorakoztatni a két alternatíva mellé.
Ezért jobb az élő
A hagyománytisztelet egyértelműen az élő fenyő mellett szól. A fa kiválasztásáról, megfaragásáról vagy talpba állításáról mindenkinek vannak emlékei. Legtöbbször édesapa morgolódásai, hogy megint milyen fát sikerült hazahozni… Ezen bájos emlékek együttesen adják azonban a karácsony varázsát. És persze az illat! Az a kedves, finom illat. Szokták is mondani, hogy a műfáknak sosem lehet olyan kellemes fenyőillatuk, mint a valódi fenyőnek.
Sajnos az többé-kevésbé illúzió, hogy minden műfenyő megment egy valódit, ha valaki az előbbit választja, attól még az utóbbit is kivágják. Az otthonunkba kerülő fenyőfákat sem az országutak mentén felsejlő erdőkből döntik ki találomra, hanem olyan gazdaságokban nevelik, melyeket bizonyos időközönként újra és újra betakarítanak, mint bármely más növény esetén. És bár sokan nem hiszik, de a természetes fenyő környezeti szempontból jobb választásnak bizonyulhat, hisz növekedésük során ezek az új ültetésű fák sok szén-dioxidot megkötnek a légkörből, így csökkentve az üvegházgázok mennyiségét is.
Milyen szempontok mentén érdemes valódi fenyőt választani?
Minden esetben jelöljük ki azt a helyet, ahová felállítjuk a fát. Fontos, hogy ne legyen a közelben erős hőforrás, és ugyanígy ne tegyük közvetlenül egy napos ablak közelébe. Második lépésként döntsük el, milyen méretű fára van szükségünk. Sokan elfelejtik, de nemcsak a magasság, a szélesség is számít. Lehet, hogy elfér a szobában egy 2 méter magas facsoda, de vajon elég hely van-e ahhoz, hogy másfél méter átmérőjű legyen? A magasság meghatározásakor hagyjunk körülbelül 30–40 centimétert az állvány és a csúcsdísz számára is!
A faválasztás személyes ízlésétől is függ, hogy karcsúbb vagy klasszikus formájú karácsonyfát szeretnénk, hogy erős vagy inkább enyhe fenyőillatra vágyunk? A jól ismert lucfenyő erőteljes illata például sokak számára a karácsony illatát jelenti. Ezzel szemben a Nordmann-fenyő (kaukázusi jegenyefenyő) a szabályos formája miatt lehet ideális választás, az ezüstfenyő pedig azért, mert különleges színei mellett a tartós típusok közé tartozik.
A vásárlás során minden esetben ellenőrizzük, mennyire száraz az adott fa! Ha a fenyő friss, csak néhány tűlevél fog lepotyogni. Az ilyen fenyőfákat bátran vigyük haza!
Karácsony után
Minden évben egymásnak feszülnek a vágott- és a műanyagfenyő-hívők, meggyőződve arról, hogy az ő választottjuk a leginkább környezetkímélő. Tény, hogy az ünnepek végére lehullanak a tűlevelek és kiszárad a fa, de több lehetőségünk is van arra, hogy újrahasznosítsuk a valamikori zöldet! A lehullott tűlevelek feltakarításának a kertben nagy hasznát tudjuk venni, kiváló talajtakarót képez ugyanis a téli fagyokkal szemben. Az elszáradt fát azok a családok tudják hasznosítani, akik vegyes tüzelésű kazánnal fűtenek. Kandallóba semmiképp ne dobjuk a felaprított karácsonyfát, mert a gyantajáratok tele vannak erősen gyúlékony anyaggal.
Ezért jobb az mű
A kompaktság és a szavatosság garantáltan jelen van a legtöbbször hangoztatott érvek között, hiszen a műfenyő hamar összeállítható, és évekig újra felhasználható ékként tündökölhet otthonunk melegében. Ráadásul a valódi fenyővel ellentétben, melyek kiválasztása gyakorta hosszú órákba telhet, a műfenyőnek eleve adott, tökéletes alakja van, emellett nem folyik belőle gyanta sem, ami aztán könnyen tönkreteheti a legdrágább szőnyegünket is.
Többé-kevésbé környezetbarát megoldásnak számít, nem árt azonban figyelembe venni, hogy (a legfrissebb kutatások szerint) a műfenyők közel 70 százaléka Kínából származik. A messzi keletről történő szállítás és a műfenyő legyártása így közel akkora szennyezéssel jár, hogy legalább tíz-tizenöt éven át kellene használni a fát ahhoz, hogy környezetkímélőbb megoldásnak bizonyuljon, mint egy valódi fenyőfa kivágása.
Milyen szempontok mentén érdemes műfenyőt választani?
Minden műfenyő más és más levéltípussal készül. A legelterjedtebb a 2D-s műfenyő, melynek levelei laposak. A magasabb árkategóriában a 3D-s műfenyők tűleveleit már teljesen élethűre formázzák. Ha szeretjük díszíteni a fát, akkor egy közepesen dús fenyőt válasszunk, ha viszont a minimalista díszítés hívei vagyunk, egy igazán dús, sok-sok ágból álló fenyő lesz az ideális választás. Fontos, hogy ha műfenyőt vásárolunk, legyen PVC-mentes, keressük inkább az Európában gyártott alternatívákat. A PVC alapanyagú műfenyők gyártása során ugyanis gyakran alkalmaznak mérgező anyagokat, köztük például ólmot, ami az anyag elöregedésével idővel a lakás levegőjébe is kerülhet.
Az élvonalban járunk?
A fenyőfák általában 10–15 évig növekednek, mire kivágják őket. Az európai uniós átlaghoz mérten hazánkban kiemelkedően sok fenyőfa fogy el az ünnepi idényben. Míg Európán 60-61 millió, csak Szlovákiában közel 2 millió valódi fenyőfa fogy el.
A világ legdrágábbika
Ma már számtalan olyan rekord dőlt meg a karácsonyfák kapcsán, amelyek garantáltan elkerekítik a szemünket. Ilyen a világ eddigi legdrágább karácsonyfája, amely mintegy 11 millió dollárba került. A fenyőt az Emirates Palace Abu Dhabi előcsarnokában állították fel 2010-ben. Bár a fenyőfán mindössze 181 darab dísz kapott helyet, többségük különféle drágakövekből és nemesfémekből állt.
A világ legapróbbja
És ha már rekordok… Mindössze négy nanométer magas a világ legkisebb karácsonyfája. A négy nanométer körülbelül egy emberi hajszál húszezred része, és csak valamivel nagyobb, mint amilyen vastag egy DNS-szál. A legapróbb fenyőfa megalkotója és tulajdonosa Maura Willems, aki alkalmazott fizikát hallgat a Delft University of Technologyn.
Oda a karácsonynak!
Ma már ugyan elképzelhetetlen, de a 17. században volt idő, mikor vigyázni kellett, mikor és kinek kívánunk boldogságos ünnepeket. Hogy az emberek ekkortájt miért nem akartak karácsonyozni, az meglepően komplikált történet. A Bibliához szigorúan ragaszkodó új-angliai puritánok például azért ellenezték a karácsonyt, mert a Szentírás sehol nem tesz említést Jézus születésének pontos időpontjáról. Hasonlóan a karácsony bojkottálása egyfajta politikai tiltakozási formának is számított. Mivel az Angliában uralkodó I. Károly elnyomása alatt joggal érezték magukat az emberek függetlenségüktől megfosztottnak, így amikor megdöntötték a király hatalmát 1649-ben, a szigorú katolicizmusnak is véget vetettek, a rájuk kényszerített zsarnokság elleni lázadás szimbólumaként rögvest betiltották a karácsonyt.
A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/50-51. számában jelent meg!
Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.