Délkelet-Erdélyben, Brassó mellett találjuk a törcsvári kastélyt, amely sok mindenről volt már híres. Most oltópontot hoztak létre benne, így az arra járó turisták összeköthetik a kellemest a hasznossal.
Még internetes regisztrációra sincs szükségük azoknak a turistáknak, akik hétvégente ellátogatnak a Drakula gróf egykori lakóhelyeként reklámozott törcsvári kastélyba. A vámházban kitöltenek egy nyilatkozatot, kapnak egy Pfizert, és még a kastély középkori kínzóeszközöket bemutató tárlatát is ingyenesen tekinthetik meg. A nem mindennapi oltópontot május elején hozták létre, egyelőre román állampolgárok számára.
Nem igaz, de szeretik
Bár a turistamágnes oltópont ötlete sem rossz reklámfogás sem a kastélynak, sem az oltásnak, a törcsvári kastély története még ennél is érdekesebb. A nyugati turistakalauzokban castle Bran néven szerepel (románul Castelul din Bran) Törcsvár község román neve miatt. Leginkább annak apropóján említik, hogy bizonyos legendák szerint ez volt Drakula gróf lakhelye. Ezek a legendák viszont a 20. század végén születtek helyi román idegenforgalmi és vendéglátóipari reklámfogásként. Nyugaton Erdélyről sokan csak azt tudják, hogy itt élt egy bizonyos vámpír gróf, akit Drakulának hívtak, erre az erős és könnyen eladható motívumra ma is sok szuvenírkereskedő és vendéglátós építi megélhetését. A törcsvári kastélyban is van Drakula-ajándékbolt, ahol beszerezhető mindenféle csecsebecse a fából faragott vagy éppen fatáblára festett Drakula-portrétól a hűtőmágnesig. A koncepció működik, annak ellenére, hogy valóságalapja köztudottan a nullával egyenlő. Bár a népköltészet ihlette vámpírfigurák már a 18. századtól népszerűek voltak, Bram Stoker angol író 1897-ben jelentette meg Drakula gróf című regényét, amelyben megteremtette és megismertette a világgal a kelet-európai vámpír gróf alakját. Az ő Drakulája viszont nem Törcsváron, hanem jóval északabbra, a Borgói-hágóban élt (a biztonság kedvéért itt is építettek egy Drakula-házat azoknak a turistáknak, akik másért nem mennének oda). A mai Drakula-kultusz viszont mindezzel összemossa Vlad Tepeş 15. századi havasalföldi fejedelem alakját is, akiről már szintén jó néhány tanulmány bebizonyította, hogy annyi köze volt a vámpírokhoz, mint a kockás fülű nyúlnak az Ószövetséghez. Mindenesetre a legenda jövedelmező, úgyhogy egy ideig még biztosan életben tartják.
Fontos határvár
Mivel Brassó és környéke fontos kereskedelmi csomópontnak, és az ország délkeleti sarkának számított, a középkori Magyarországon kiemelt határvédelemre volt szüksége. A törcsvári kastély Nagy Lajos király idejében épült 1377-ben, és a királyi udvar birtokolta, ő nevezte ki várnagyait is. Jó száz év múlva, Hunyadi Mátyás halála után a királyi hatalom látványos hanyatlásnak indult, és 1498-ban a Dobzse Lászlóként is ismert II. Ulászló király a törcsvári kastélyt is elzálogosította, Brassó városa kapta meg, 1568-tól pedig már teljes mértékben a szász város tulajdonába került. Az Erdélyi Fejedelemség és a 17. századi rendi felkelések idején jutott még kisebb-nagyobb szerephez: Báthory Gábor fejedelem harc nélkül szerezte meg, majd visszaadta a brassóiaknak, fél évszázaddal később II. Rákóczi György katonái az éj leple alatt foglalták el. Thököly Imre dél-erdélyi betörése alkalmával nem tudta bevenni, a 18. század végére pedig gyakorlatilag jelentéktelenné vált.
Királynék nyaralója
Az elfeledett kastély a 20. században került ismét a figyelem középpontjába. A vár még mindig Brassó szabad királyi város tulajdonában volt, a város tanácsa pedig úgy döntött, hogy a kastélyt Zita királynénak, az 1916-ban királlyá koronázott IV. Károly feleségének ajándékozza. Közbeszólt Trianon, 1920-ban a törcsvári kastély is a román állam területére került, a brassói polgármester pedig jó érzékkel ismét elajándékozta a várat, ezúttal Mária román királynénak (apai ágon szász–coburg–gothai révén a brit királyi család közeli rokona, a nyugati történetírás Marie of Edinburgh-ként emlegeti). A két háború közt a királyné romantikus kiegészítésekkel felújíttatta, és nyaralóhelyként használta. 1949-ben a román királyi családot elűzték, a kastély állami tulajdonba került, kifosztották és évtizedekig nem törődtek vele. Az 1980-as évek végén indultak újra a restaurálási munkálatok, 2009-ben pedig a román kulturális minisztérium visszaszolgáltatta eredeti tulajdonosainak, pontosabban azok leszármazottjainak. Mivel Mária királyné eredetileg lányára, Ilonára hagyta, aki Habsburg–Toscanai Antal Ferenchez ment feleségül, az ő gyerekeik kapták meg, Mária Magdolna és Domonkos. A vár az egyik legépebb és legeredetibb formájában megőrződött középkori kastély a térségben, múzeumként működik. Így lett Drakula otthona a Habsburgoké.
A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/21. számában jelent meg!
Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.