Töprengő, önmagával gyötrődő érzékeny ember. Csendes és visszahúzódó. Kerüli a nyilvánosságot. A gútai Csütörtöki Péter festményei a mindenkori természet szeretetét hirdetik.
Vászonra álmodott életképek
Színek között megbúvó szeretet
„Elsősorban magamnak festek, és ha másoknak is tetszik, az csak külön öröm számomra” – mondja szerényen. A rajzlaptartóban ott sorakoznak alkotásai, melyek kedves tárgyait, Gúta természeti tájait idézik. Nem a szabadban, hanem otthon festi képeit. Odakint a motívumokat keresi, előzetes vázlatot készít, csupán felskicceli a témát. Egyik festménye hosszú utat tett meg, mire Angliába ért. Az elismerés jeleként egy londoni művészettörténész magával vitte Péter egyik festményét. Magyarországon is található egy festménye, de ő tovább dolgozik, serényen. Több kiállítása is volt már, a jelenlegi a helyi Corvin Mátyás Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola egyik épületében kapott helyet. Festési kedvét pillanatnyi hangulata határozza meg. „A festészetet nem tekintem kenyérkereseti lehetőségnek. Hobbiból űzöm, a magam szórakoztatására” – ecseteli Péter.
Fantázia és álomvilág
„Szeretem Boris Vallejo szürrealista festményeit. Műveiben mitológiai témákat dolgoz fel. Egyfajta példakép a számomra. Nagyon precízen dolgozza ki a festményeit. A tökéletesség mintapéldái.” Péter egy-egy kisebb festménye is hetekig készül, mert szeret elbíbelődni a képpel, így hagyja rajta keze nyomát. Mindig más technikával fest, festőkéssel is dolgozik. Nem specialista, aki kizárólag egy adott műfajnak, a tájképnek vagy csendéletnek hódolna, hanem egy olyan festő, akinek mindenről van elképzelése, melyet a vászonra vetít, szabadjára engedve titkos gondolatait. Témái különbözőek. Gyümölcs- és virágcsendéletek, tájképek, absztrakt képek és női aktok egyaránt megtalálhatóak gyűjteményében. Ha belemerül a rajzolásba, megszűnik körülötte a világ. Csupán a belső kielégülés, a derűs öncélúság marad és az az öröm, amit akkor érez, amikor ecsetet fog a kezébe. „Nem törekszem egyediségre, bár vannak próbálkozásaim. Ám nem lennék boldog, ha nem rajzolhatnám le, amit látok.”
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.