Utazás az Orient expresszen

Történt ugyanis, hogy 1929-ben az Orient expressz Isztambultól nem messze hóesés miatt elakadt. Tizenegy napig vesztegelt a nyílt pályán, utasainak a környékbeli falvakból szereztek élelmet. Állítólag ez az esemény adott ötletet Agatha Christie-nek a Gyilkosság az Orient expresszen című regényhez, és Poirot ténykedéséhez.

Most azonban se hóvihar, se semmiféle gyilkosság vagy más veszedelem nem fenyegette az utazókat, akik rövid városnézésen vettek részt, meghallgathattak egy koncertet is. „Besztercebánya nagyon jó fekvésű, s ha a helyiek is akarják, hagyományos megállóhelye lehetne a vonatnak” – nyilatkozta az újságíróknak Claude Ginella, az Orient expressz vezérigazgatója. Azt is elmondta, hogy a mostani nyolcnapos kirándulást, amelyet három hónapig terveztek, Velencében kezdték, ahol az induláskor 32 fokos hőség volt, majd az esős Bécset elhagyva érkeztek Szlovákiába. Mint látni, nem a hagyományos útszakaszon vonatoznak, ez egy „ünnepi kirándulás” a 25 éves évforduló alkalmából. A híres vonatot egy amerikai vasútbarát vállalkozó, James B. Sherwood mentette meg a feledéstől. 1977-ben a Sotheby’s aukciós ház árverésén megvásárolta az Orient expressz két kocsiját, és ez adta az ötletet a legenda életre keltéséhez: 1982. május 25-én a Venice Simplon Orient expressz elindult első útjára Londonból Velencébe. Kevesebb az utas is, hiszen máskor 180 embert visz a vonat.

Negyvenegy tagú személyzet gondoskodik az utasok kényelméről. A szerelvény 16 vagonból áll, köztük háló- és étkezőkocsikból. Szlovákiából a lengyelországi Krakkóba, onnan Varsóba indult, s útját a 20-as és 30-as évek stílusában hétfőn Prágában fejezi be az expressz. A vonatozó kalandorok átszámítva 200 ezer koronát fizettek azért, hogy nyolc napra visszatérhettek a múltba.

Az első, 1883. június 5-i Párizs-Konstantinápoly útvonal rögtön óriási publicitást hozott az Orient expressznek, amely 3186 km leküzdését kínálta minden korábbi lehetőségnél gyorsabban és elegánsabban. Az expressz 1889. és 1914. között élte fénykorát. Híre bejárta az egész világot, kocsijaiban koronás fők és államférfiak váltották egymást egy-egy út erejéig. A királyok közül sokan azt a luxust is megengedték maguknak, hogy különkocsiban utaztak az Orient expresszen. A vasúttársaság örömmel tett eleget minden kívánságuknak és gond nélkül hozzákapcsolta az uralkodói szalonkocsikat az expressz vagonjaihoz. ĺgy utazott például a vonatimádó Ferdinánd bolgár fejedelem, aki országának területén még a mozdonyt is számtalanszor vezette! Ugyancsak különkocsiban utazott II. Friedrich bádeni herceg; egy maharadzsa kedvéért pedig egyszer állítólag titokban kapcsoltak lefüggönyözött pluszkocsikat az Orient expreszszhez, hogy az előkelőség és hét felesége zavartalanul utazhasson Párizsból Konstantinápolyba.

Egy másik anekdota szerint egyszer egy gróf Érsekújváron leszállt a vonatról, amíg a szerelvény vizet vételezett, és olyannyira belemerült az éppen ott játszó cigányzenekar hallgatásába, hogy lemaradt a vonatról. Mint később kiderült: szerencséje volt. A vonat ugyanis balesetet szenvedett, és éppen az a kocsi roncsolódott össze a legjobban, amelyikben a gróf is utazott volna. A megmenekült gróf azon nyomban alapítványt tett a cigányzenekar javára, és arra kötelezte a muzsikusokat, hogy az Orient expressz érkezésekor zenéjükkel szórakoztassák az utasokat. Állítólag innen ered az érsekújvári cigányzenekar hagyománya. (tasr, dm, ug)