Űrállomást terveznek a Lagrange-pontra

A NASA jelenleg az amerikai kormány számára leginkább egy hatalmas költségvetési problémát jelent, jelentősebb eredmények nélkül. Ez az állítás ugyan nem teljesen igaz, hiszen programjaik zöme sikeres.

A mindenkori amerikai kormány viszont folyamatosan ellentmondásos helyzetbe hozza a NASA-t, hiszen a költségvetési források jelentős megnyirbálása mellett látványosabb – és a szavazók számára közérthetőbb – eredményeket vár el. Ez a hatás eredményezte a NASA mélyrepülését, amit az „olcsóbb, de jobb” elveit szem előtt tartó programjai jelentettek, amelynek hatásai a mai napig érződnek. A helyzet így nem maradhat sokáig, mivel amerikai kormánykörökben már egyszer-egyszer meglebegtették a hivatal bezárásának gondolatát is. A NASA-nak tehát változásra van szüksége.

Az űrhivatal életben maradása szempontjából is korszakváltást jelenthet az a terv, amelyet a NEXT (NASA Exploration Team) munkatársai hoztak nyilvánosságra a 2001-es World Space kongresszuson. A terv megvalósulása jelentős előrelépést jelentene a világűr – legalábbis a Naprendszer – felfedezését tekintve. Az ambiciózus – bár egyelőre csak a kutatók fejében létező – projekt ugyanis nem más, mint egy a bolygónktól 300 000 kilométerre létesítendő állandó űrállomás megépítése. Bármilyen furcsán hangozzék is, de egy ilyen – Amerika hírnevét is öregbítő – terv elsősorban nem a szőrösszívű politikusok megpuhításának céljával fogantatott a NEXT munkatársainak fejében. Szempontjaik szigorúan tudományos alapokon nyugodtak, ám hamar kiderült, hogy ami a tudomány számára előnyös, az tulajdonképpen több területen is pozitívumot jelenthet. A tudományos szempontot ez esetben pedig a sokak számára túlságosan elvont kozmikus jelenségek megfigyelését lehetővé tevő, következő generációs űrteleszkópok jelentették. A mainál is pontosabb, részletesebb megfigyeléseket – nem meglepő módon – modernebb eszközökkel lehet megvalósítani, de ezek kihasználásához az is szükséges volna, hogy az újabb űrteleszkópokat távolabb helyezzék el a Földtől. ĺgy kaphatnánk pontosabb képet arról, hogyan alakult ki a Naprendszer, vagy létezett-e valaha élet a Marson. A modernebb műszerek azonban nagyobbak is lennének, mint mai társaik, így az űrbejuttatásuk csak részletekben volna megoldható. Ez viszont azzal jár, hogy az összeszereléshez embereket kellene küldeni az űrbe, viszont a távoli helyszínek miatt ez igen nehézkes, és költséges is volna, ha mindössze távcsőszerelés és karbantartás volna a feladatuk.

A problémára a NEXT szakemberei szerint a legjobb megoldás az lenne, ha egy új űrállomást építene a NASA – akár egyedül is – a Föld és a Hold közötti Lagrange-ponton. Ezen a ponton az űrállomás viszonylag stabil pályán mozoghatna. Itt lehetne összeszerelni az újabb műszereket, de akár az újabb emberi részvétellel tervezett űrutazások kiindulópontjaként is funkcionálhatna. Természetesen nagyon nagy akadályt jelent technikai szempontból, hogy az új űrállomás 300 000 kilométeres távolságra lenne a Földtől, míg az ISS mindössze 400 kilométerre helyezkedik el. De a probléma nem megoldhatatlan a jelenlegi technológiai újításokkal (pl. a legújabb, erős szövetek, amelyekkel felfújható létesítményeket kialakítani akár az űrben is), és a NEXT szakemberei szerint jóval ésszerűbb is volna erre költeni azt a pénzt, amit a ma már egyre többet kritizált ISS-re fordítanának. Az ISS tudományos hasznáról ma már megoszlanak a vélemények, és hozzá kell tennünk, nem csupán az Egyesült Államokban, bár a többi résztvevő elsősorban anyagi szempontból aggódik a nemzetközi űrlétesítmény miatt – tudományos hasznában nem kételkednek.

Sajnos azonban az ötlet – úgy tűnik – jó darabig csak ötlet marad, hiszen a NASA alá tartozó NEXT éves költségvetése 4 millió dollár, ebből pedig a tervezéshez szükséges alapeszközökön kívül nem sok mindent lehet realizálni. (korr)