PRIAMOSZ KINCSE

Heinrich Schliemann 1873-ban tárta fel az ősi város hatalmas bástyáit és kapuit, és több száz, aranyból és más nemesfémből készült ékszert talált, amelyeket Priamosz kicseinek nevezett el és kicsempészett Törökországból. A lelet összesen 8833 darabból állt. A legfontosabb darabok: két diadém (az egyik 55 centiméter, a másik 51 centiméter hosszú), négy fülbevaló, hat karperec, egy homlokpánt, 56 fülbevaló, egy 15 centiméter magas, 403 gramm súlyú, gömb alakú edény, három csésze (70, 226 és 600 grammosak), ez utóbbi kétfülű és két kiöntőjű kettős serleg, amelyről az Iliász és az Odüsszeia is megemlékezik. Schliemann meg volt győződve róla, hogy Trója utolsó királyának, Priamosznak az ostrom idején elrejtett kincseit találta meg. Elképzelését arra alapozta, hogy az ásatás során megtalált hatalmas kaput a homéroszi Szkaiai-kapuval azonosította, amely mellett Priamosz palotája állt. A kincs azonban a Trója II. rétegéből származott, vagyis i. e. 2500-2300 körül készült, így a trójai háború hagyományos időpontjánál legalább ezer esztendővel korábban rejtették el.

Schliemannt sokan csak kincsvadásznak tartották, egyesek szerint még csalásokra is kapható volt, s nem zárható ki, hogy egyberakta a legkülönfélébb helyekről és rétegekből származó aranytárgyakat, s mint egy összetartozó, hatalmas leletet tette őket közzé.

„Priamosz kincsét” Berlinben helyezték el, majd a második világháború végén a Szovjetunióba került, bár erről csak 1996-ban szerzett tudomást a világ. A kincs jelenleg a moszkvai Puskin Múzeumban van. (MTI, it)