Preinka civilizáció nyomai

Chachapoya civilizáció: kör alakú erődítmény és mumifikált holttestReuters-felvételekAz Andok keleti lejtőin és csúcsain található erdők ugyanis hatalmas kiterjedésű, az inka kor előtti civilizáció maradványait rejtik, melyeknek méreteit még csak most kezdik felbecsülni a tudósok. A chachapoya civilizáció, ahogy az 1965-ben felfedezett kultúrát Gene Savoy elnevezte, több mint kétharmad magyarországnyi területet foglalt el, hatalmas citadellákat, több száz kör alakú kőházat és őrtornyot hátrahagyva az utókorra. Az első felfedezések óta mára már kb. 40 olyan romot találtak meg, melyeket ehhez a kultúrához lehet kötni, többek között a Gran Pajatent, 12 nagyobb várost vagy a legutóbb felfedezett Gran Saposoát.

Gene Savoy, az 1957-ben alapított Andok Felfedezői Alapítvány egykori vezetője szerint a chachapoyai emberek nagytestűek és fehér bőrűek voltak, elsősorban a nehezen megközelíthető hegygerinceken éltek, és félelmetes harcosok hírében álltak. A meredek sziklafalak oldalába és a dzsungelszerű erdőkkel borított hegycsúcsokra épített hatalmas, kör alakú kőházaik környékén igen sok mumifikált holttestre is rátaláltak a régészek. Gene Savoy fia, Sean Savoy nemrégiben egy újabb expedícióról hazatérve nyilatkozott a National Geographic.com-nak. „Hogy mennyiben tekinthető egy nemzetnek a chachapoya, az kérdéses ugyan, de annyi biztosnak tűnik: hatalmas területet tartott ez a kultúra az uralma alatt.” Savoy szerint ügyes építészek voltak a chachapoyaiak, ám épületeik még így sem tükrözik azt a kifinomultságot, amely az inkák építményeit jellemzi. „ĺgy aztán talán nem is a precizitás miatt érdekesek ezek a romok, sokkal inkább lenyűgöző méreteik miatt.”

Ugyanakkor a legutóbbi expedíció, mely a legközelebbi közlekedési útvonaltól is többnapi járóföldre található, és az őserdők miatt nehezen megközelíthető Gran Saposoába vezetett, arra is fényt derített, hogy jóval nagyobb populáció élt ezen a vidéken a Kr. u. 7. századtól kezdve, mint eddig feltételezték. Mostani becslések 10 ezer emberre teszik a chachapoyák számát.

Sean Savoy szerint a chachapoya civilizációnak az inkák vetettek véget, ám korántsem erőszakos módszerekkel. A nevadai központú kutatóközpont (Reno) vezetője szerint az inkák inkább a rómaiakéhoz hasonló módszereket alkalmaztak területi gyarapodásaikkor: egy hatalmas birodalom, melyben igen sokféle kultúra egymás mellett élése révén lassan egymásba olvadt a hódítók és meghódítottak kultúrája. Erre utalnak azok a leleletek is, melyeket a Gran Saposoának elnevezett hely romjai között találtak az expedíció tagjai. Itt ugyanis olyan inka tárgyakra és településmaradványokra leltek, melyekből fény derülhet arra, hogy az inkák miként olvasztották magukba az őket megelőző civilizációkat.

Mindeközben Peru déli részén egészen más jellegű leletekre bukkantak egy hatalmas gázvezeték építése közben. Limától délre, egy modern technológiával készülő cső fúrása közben egyes becslések szerint 9000 éves kultúra nyomait fedezték fel. Más régészek óvatosabban fogalmaznak és Kr. e. 2000-re datálják a leleteket. Mindenesetre a perui National Culture Institute által felügyelt ásatások szintén nagy jelentőségűek lehetnek. Kb. 130 ezer kerámia, korsó és kőfegyver, textília és múmia maradványait találták meg viszonylagos épségben annak ellenére, hogy a dzsungel nedves klímája egyáltalán nem kedvez a föld alatt rejlő leleteknek. Régészek úgy vélik, hogy az eddig bizonyítottan legrégebbi perui törzs, a Marvalle elődjeinek kultúrájára leltek. Az Echarate törzsről eddig csak feltételezték, hogy valóban létezhetett, és hogy a Marvelle törzs ősei lehettek, a mostani leletek összehasonlító vizsgálata után azonban tisztább képet kaphatunk – nyilatkozta Luis Salcedo, az ásatások vezetője a Reutersnek. (ngo)