A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség hagyományaihoz híven idén is megrendezte vezetőképző táborait. Július 3-án hatalmukba kerítették, az Ipolynyék mellett elterülő dombokat és a Csali-völgyet.
Pillanatkép a segédtisztképzésről
Azon nyomban belevetettük magunkat az előadások sűrűjébe – volt itt alaki, csomózás, cserkészet alapjai, élelmezés, lélektan, néprajz stb. Hosszasan sorolhatnánk, annyi érdekes témát beszéltünk át, amit csak a főzés és az étkezés szakított félbe. Pár nap után érdekes lenyomatok jelentek meg a hátsó felünkön – a sok üléstől a fából gyártott lócák mintázata „átütött”, csupán a népi játékokkal tudtunk ezen változtatni. Esténként aztán következtek a hangulatos tábortüzek, ahol kipihenhettük az egész napos fáradalmakat. A zászlólevonás után az ember úgy érezhette magát, mintha a mediterrán vidéken sétálgatna. Az igazi élet tíz óra után kezdődött: építkezés, mosakodás és zászlóvarrás. Azért az alvásra is találtunk időt!
A tábor legnehezebb pillanatait a 30 km-es túrán éltük át, miután előjöttek a vízhólyagok, feltörtek a lábak, és a vállak is „elgondolkodtak”, hogy felmondják-e a szolgálatot a hátizsák terhe alatt. A portya egyik célja volt a csábrági várrom meghódítása. A kirándulásról aztán árkon-bokron tértünk vissza, de mindenki büszke volt, hogy végigizzadta ezt a teljesítménytúrát. Már csak a vizsgák maradtak, amelyeket az októberi záróképzőn fejezünk be. Ezt követően rajtunk is múlik a cserkészet népszerűsítése és a felelősségteljes munka, ami ezzel jár. Tudatosítottuk a példamutatás fontosságát, hiszen csak így nevelhetünk – Sík Sándor szavaival élve – „emberebb embereket és magyarabb magyarokat”.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.