NÉPSZOKÁSOK

A legszebb kislányt választották meg kiskirálynénak, ami nagy tisztesség volt. Mise után házról házra jártak jókívánságokkal, versekkel, énekekkel köszöntve a háziakat, virággal szórták be a szobát. A játék végén a háziak megkérdezték a lányokat: Hadd látom a királynétokat, édes-e vagy savanyú? Fellebbentve a díszes kendőt, megcsiklandozták a kislány állát. Ha a királyné mosolygott, de a fogát nem villantotta ki, megnyugodtak a háziak: jó termés várható. Ekkor almát, tojást, kolbászt, pénzt ajándékoztak a jókívánsággal érkezőknek.

Törökbasázás, rabjárás

Egy 10-12 éves gyermeket beöltöztettek selyembugyogóba, turbánt kötöttek a fejére. Égetnivaló kölyköt választottak erre a szerepre, aki amúgy is rászolgált a verésre. Persze kitömték a ruháját szalmával, hogy ne fájjanak az ütések. Aztán összeláncolt kézzel végigvezették a falun. Énekeltek, a basa ugrándozott, a fiúk meg zöld galylyakkal csépelték boldogan. Nyugat-Magyarországon ismert szokás volt a rabjárás, amikor körbevittek a falun egy fiút, akin bodzából készített köpeny volt. Házról házra jártak. A pünkösdi rabjárók szintén fiúk voltak, akik a lábuknál összeláncolva mentek a lányok után körbe a faluban, azzal a kéréssel, hogy „Segéljék ezeket a szegény katonarabokat.” Persze ők is ajándékokkal tértek haza.

Pünkösdikirály-választás

Amolyan legényvirtus volt, lovas versennyel, tűzugrással, tekézéssel. Aki a legderekabbnak bizonyult, egy évig ingyen ihatott a falu kontójára, és minden mulatságra hivatalos volt. A pünkösd az udvarlás, párválasztás ideje. Ilyenkor enyhültek a szigorú szabályok, a leányok bátran mutatkozhattak választottjukkal.

Mátkálás

Avagy komatálküldés. Általában egynemű, ritkábban különnemű fiatalok barátságának megpecsételése. A mátkatálat személyesen illett vinni a megajándékozottnak, aki – ha elfogadta a barátságot – ugyanezt a tálat kaláccsal, süteménnyel, gyümölccsel megrakva, hímzett kendővel letakarva küldte vissza.

Zöldág-járás, zöldág-hordás

A májusi pünkösdi időszak jelentős szertartása a zöld ágak házba vitele. Az ablakokra, az ajtók fölé, a szobák falára, a kútgémre, a malmokra frissen vágott zöld ágakat tűztek. Az ősi termékenységvarázslások emléke ez a szokás, de egyben védelem is a rontás, a boszorkányok ellen. A földbe tűzött zöld ág a hiedelem szerint megóvja a vetést a jégveréstől, a kártevőktől.

Májusfaállítás

Egyes területeken ilyenkor állították a májusfát. Azokon a területeken pedig, ahol május 1-jén állították, ott általában ezeken a napokon döntötték ki. A májusfát bandákba verődve állították a legények a lányoknak. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket általában szalagokkal, étellel-itallal is díszítettek. Általában az udvarló legény vezetésével állították a fát, de egyes területeken a legények a rokonlányoknak is állítottak fát. Általában a közösségeknek is volt egy közös fája, amelynek a kidöntését ünnepély és táncmulatság kísérte. (ú, i-t)