Modern álomfejtők és az álmok titkai

Álmaink titka örök idők óta izgatja az emberiséget. Tudósok kutatják az álmok titkait. Freud, a klasszikus lélekelemzés atyja személyre szabottan analizálta az álmokat, hogy megfejtsen valamit jelentésükből. De költők, írók, slágerszerzők kedvenc, visszatérő témája is az álom. Gondoljunk csak Krúdy Álmoskönyvére, Ady Endre seregnyi költeményére vagy éppen a jeles erdélyi író, Sütő András regényére (Anyám könnyű álmot ígér). És akkor még nem is említettük az önjelölt, emberi hiszékenységre építő álomfejtők, álommagyarázók népes hadát.

Ébren legfeljebb álmodozni lehet, az álom feltétele a valódi alvás. Viszont egyre több a világon a roszszul alvó ember. Talán a civilizált élet felfokozott ritmusa okozza, hogy sokan szenvednek alvászavarokban.

A népi bölcsesség, a szájhagyomány útján terjedő bevált módszerek ajánlásai sokfélék: megmondják, milyen színű legyen a hálószobánk, hogy helyezzük el az ágyunkat, mit ne együnk este, sőt az ősi kínai tudomány, a feng shui is divatba jött, az alvászavarok megszüntetése biztosra vehetőnek mondott módszerével.

Mindebből látszik, hogy sok embert foglalkoztat az alvás problémája. Nem véletlenül. Napjaink csaknem egyharmadát alvással töltjük, s nyilván nem mindegy, milyen alvással. Mély, pihentetővel vagy zaklatott, fázishibás, fárasztó, éjszakai nyugalomnak nem nevezhető alvás-ébrenlét szakaszokkal.

Jól felszerelt alváslaboratóriumok foglalkoznak korszerű műszerekkel felszerelt alvásdiagnosztikai központokban az alvászavarok okainak kiderítésével és a megfelelő, hatékony terápia megtalálásával. Az is elképzelhető, hogy maholnap receptre írják fel a jó alvást a szakemberek. Azt viszont, hogy álmodjunk-e és mit, még nem tudják befolyásolni.

Dr. Bódizs Róbert, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos főmunkatársa csapatával az alvásidőzítés és az álmok természetének, jellegének problematikáját vizsgálja. Munkájukba így avat be:

– A Hungarostudy Egészségpanel vizsgálati programja keretében, egy szélesebb körű kutatás részeként foglalkozunk az álmok elemzésével. Kérdőíves felmérést végzünk a felnőtt lakosság körében, melyben az álmok rendszerességéről, természetéről, jellegéről kérdezünk. Tehát az álmok sajátosságait vizsgáljuk és nem a konkrét tartalmukat. Már eddig is több érdekes megállapításra jutottunk. Az álmok érzelmi töltete mindenképpen finom mutatója lehet az egyén érzelmi egyensúlyának. Ez azt jelenti, összefüggést látunk az álmok érzelmi töltete és a boldogság, valamint az egészségi állapot között. Vagyis az álmokból következtetni lehet a testi-lelki egészségre. Megfigyeltük például, hogy akiknél három évre visszamenőleg gyomor- vagy nyombélfekélyt, magas vérnyomást, szív és érrendszeri panaszokat, daganatos betegséget diagnosztizáltak, azoknak az álmai többnyire negatív élményt nyújtanak.

– Mire lehet ebből következtetni?

– Két dologra: vagy azért roszszak az álmaik, mert betegségtudatuk van, kezelésekre járnak, netán halálfélelem gyötri őket, vagy pedig azért, mert érzelmi egyensúlyuk felborult, és a pszichés labilitás okozza testi betegségüket. Esetleg nem a rossz alvásnak lehet tulajdonítani a hangulati betegségek egy részét, a szorongásos zavarokat, a depressziót, hanem épp a rejtett betegségeket jelzi a rossz alvás és az álom. A hagyományos orvosi megközelítéssel ellentétben – amely egy okot tart szem előtt –, azt mondjuk, hogy a lelki egyensúly kapcsolatban áll a testi betegségekkel, és ezt az álmok igazolhatják.

– Az álmok ilyen összefüggésben történő elemzése teljesen új dolog – jegyzi meg Bódizs doktor, s végül még elmondja, hogy a vizsgálatsorozat végén egy összefoglaló tanulmányban teszik majd közzé tapasztalataikat, azt remélve, hogy a betegeket közvetlenül ismerő, kezelő orvosok ebből gyakorlati következtetéseket vonnak majd le, és hasznosítani tudják azokat mindennapi gyógyító gyakorlatukban.

(A szerző az MTI munkatársa)