Az 1894-es Zunterer hegedű valószínűleg Einstein első hangszere volt. Gazdája azért ajándékozta el, hogy ne kerüljön a nácik kezére.
Mit gondol, mennyiért kelt el Einstein hegedűje?
A hegedű, melyért az aukciós ház eredetileg 300 ezer font körüli árat saccolt, a gloucestershire-i South Cerney-ben található Dominic Winter Auctioneers aukciós házban került kalapács alá.
Einstein az 1894-ben készült, Lina névre keresztelt Anton Zunterer hegedűt röviddel azelőtt vásárolta meg, hogy Münchenből Svájcba költözött, ahol tanulmányait folytatta. Albert Einstein tizenévesen és fiatal felnőttként is ezen a hangszeren játszott.
Mielőtt azonban 1932 végén Németországból Amerikába menekült volna a náci üldözés elől, nem akarta, hogy a hangszer megsérüljön, ezért a hegedűt, a kerékpárját és egy filozófia könyvet barátjának és fizikus kollégájának, Max von Laue-nak adta.
20 évvel később von Laue ezeket a tárgyakat Margarete Hommrichnak, egy braunschweigi ismerősének és Einstein-rajongónak ajándékozta. A tárgyak 70 évig az ő családjában maradtak, majd a cirencesteri Dominic Winter Auctioneers aukciós házba jutottak, ahol most kalapács alá kerültek.
Míg a filozófiakönyv, amelyet Einstein szintén a barátjának ajándékozott, 2200 fontért kelt el, a hegedűje 860 000 fontért (megközelítőleg 988 ezer euró) kelt el.
Ezekhez az összegekhez 26,4% jutalékot számolnak hozzá, ami azt jelenti,
hogy a hegedű végső ára meghaladja az 1 millió fontot. Az aukciós ház szakértői úgy vélik, hogy a jutalék hozzáadásával ez lehet a legmagasabb ár, amelyet valaha egy olyan hegedűért fizettek, amely korábban nem volt koncerthegedűs tulajdonában, és nem Stradivarius készítette.
A korábbi rekordot egy olyan hangszer tartotta, amelyet valószínűleg a Titanicon játszottak.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.