Panoráma

Milyen szakkörre járjon a gyerek?

A nyári szünet után a tanulók lassan visszazökkennek a régi kerékvágásba, az oktatási intézményekben javában folyik a tanítás. Az iskolába járás és az órákra való otthoni felkészülés a gyermek életének a nagy részét kitölti, ezért alaposan meg kell fontolni, viszonylag kevés szabadidejét mivel töltse.
B. Szentgáli Anikó

2019. szeptember 19. 18:56

szakkör
A sportkörök kiválasztásánál fontos szempont lehet az ár is - Michal Smrčok NMH Foto

A legtöbb gyerek életében eljön az a pillanat, amikor úgy dönt, ki szeretne próbálni valamilyen szakkört. Főleg a nagyobb városokban élők számára a szakköröknek megelőző szerepük is van: ahelyett, hogy a gyerek céltalanul bóklászna, inkább megfelelő felügyelet mellett töltse hasznosan az időt! A megfontoltan kiválasztott szabadidős tevékenység nemcsak unaloműző, hanem rendkívül hasznos is lehet. Ugyanakkor, szakemberek szerint a szakköröket úgy tanácsos kiválasztani, hogy maradjon idő a tanulásra és a pihenésre is. Ezek után felmerül a kérdés: milyen szempontok alapján döntsük el, mire járjon a gyerek? Mit részesítsünk előnyben: a sportot, a művészeti alapiskolát vagy egy nyelvtanfolyamot? Iktassunk be a gyerek órarendjébe tananyagot kiegészítő különórákat is? Ideális esetben első ránézésre nyilvánvaló, csemeténknek mihez van tehetsége. Van, hogy a szülő azért íratja be valahová a gyermekét, mert rajta keresztül a saját álmait szeretné megvalósítani, de az is előfordul, hogy csemeténk a barátait „majmolja”, és csak azért akar festeni, énekelni, focizni vagy sakkozni, mert az osztálytársaival akar lenni. Akármilyen okból is kezdünk el valamivel foglalkozni, az biztos, hogy az iskolán kívüli tevékenységek építő jellegűek, kitartásra, önállóságra, egészségtudatos életmódra (sport) nevelnek, növelik az önbizalmat, segíthetnek a pályaorientációban – de csak akkor, ha a gyereket érdekli, amit csinál.

Szempontok

A szabadidős tevékenységeket 3 nagy csoportra oszthatjuk: sport, művészeti és tananyagot kiegészítő különórák. Mindig a gyermek képességeiből, alkatából, tulajdonságaiból kell kiindulni. „Először is az életkort és nemet, valamint a gyermek esetleges, bizonyos területen tapasztalt, természetes tehetségét kell figyelembe venni. Általában nyilvánvaló szokott lenni, kinek van tehetsége a sporthoz, a számítógépekhez, a zenéhez, a tánchoz, a rajzhoz, kinek vannak színészhajlamai stb. Ugyanakkor sokat nyom a latban az anyagi vonzat is, hiszen nem minden család engedheti meg, hogy például egyéni teniszedzőt fogadjon” – véli Dagmar Kopčanová pszichológus.

Emellett figyelembe kell venni azt is, hol tartják a szakkört, hogyan lehet odajutni. Ideális esetben az iskola épületében, illetve az iskola vagy a lakhely közelében van. A kisebbeket általában elkíséri valaki, a nagyobbak már egyedül mehetnek, de ha feszes az órarend, olykor még a tiniket is autóval kell szállítani. Ha pedig túl sokat kell odautazni, a szakkörök miatt a város egyik végéből a másikba kell rohanni, az előbb-utóbb nemcsak a gyermek, hanem a szülő számára is kimerítő lehet, és ezt az időt inkább pihenésre vagy a tanórákra való felkészülésre lehetne fordítani. „Ami a legfontosabb: mivel a szakkör egy újabb szervezett tevékenység a kötelező tanórák után, olyasmit kell választani, ahová a gyerek örömmel megy, ami érdekli, nem unalmas, és nem is nagyon terheli le, ahol nem kap túl sok újabb házi feladatot” – tette hozzá Kopčanová.

Milyen korban mi ajánlott?

0–3 év – babatorna, mozgásos játékok, zenés-dalos játékok, ismerkedés a hangszerekkel, babaúszás.

3–4 év – sokat kell rajzolni és mozogni a friss levegőn, ajánlott csoportos tevékenységek: aerobic gyerekeknek, úszás, rajz- és kerámiaszakkör, torna a szülőkkel, ismerkedés a furulyával.

5–6 év – zenei nevelés, énekkar, úszás, tenisz, kollektív sportok, ismerkedés valamilyen idegen nyelvvel, színjátszókör, tánc.

7–12 év – küzdősportok, labdarúgás, floorball, modern tánc, hip-hop, idegen nyelv, színjátszás, számítógépes ismeretek

Kérjünk tanácsot

A körültekintően kiválasztott szakkör lehetőséget teremt az önmegvalósításra, kellemes érzéssel tölthet el. A sikerélmény és az öröm során endorfinok, ún. boldogsághormonok szabadulnak fel a szervezetben, amelyek kompenzálhatják az iskolai kudarcokat. A gyerek új erőre kaphat, a mozgásra összpontosító tevékenységek során, főleg sportoláskor a szó szoros értelmében kitombolhatja magát, így megszabadulhat a stressztől, és utána képes ellazulni.

Ha a szülők nem biztosak benne, gyermeküknek mire lenne szüksége, elbeszélgethetnek az osztályfőnökkel, a nevelőnővel, az iskola pszichológusával vagy nevelési szaktanácsadójával. Arról, hogy egy gyermek hány körre járjon egyszerre, megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint mindenkinek elég heti egy különóra, mások minden napra megengednének valamilyen iskolán kívüli tevékenységet. Szakemberek szerint nincs egységes recept, minden gyermek egyedi. Van, akinek elég egyetlen szakkör, és már az is kimeríti. Mások háromra is járhatnak, és mellette van idejük felkészülni a tanórákra is. „Általában azt szoktuk tanácsolni, hogy egy gyermek legfeljebb három kört látogasson egyszerre, hogy végső soron ne merüljön ki túlságosan” – jegyezte meg Kopčanová. A szervezett szakkörök mellett minden gyermeknek szüksége van olyan szabadidőre is, amikor csak magával foglalkozik, pihenhet, regenerálódhat, sőt, egy picit még unatkozhat is.

A zeneiskola is szakkör?

Sokan a szakkörök közé sorolják a művészeti alapiskolákat, amivel főleg az ott dolgozó pedagógusok nem értenek egyet, mondván: ez több, mint szakkör. Abban mindenki egyetért: olyan szabadidős tevékenységről van szó, ahol az oktatói-nevelői munka, illetve az egész tanév megszervezése hasonlít a rendes általános iskolákéhoz.

A művészeti alapiskolákban manapság már nemcsak zenét, táncot és képzőművészetet lehet tanulni, hanem a legtöbb helyen van dráma, azaz színjátszó és beszédkészség-fejlesztő szak, illetve néhol bevezették az audiovizuális és a multimediális szakot is.
Vannak állami és magániskolák, illetve a fenntartó lehet az egyház is. Az állami intézmények kínálata általában sokrétű, a legtöbb helyen legalább két-három szakból lehet választani. Ezzel szemben a magánintézmények gyakran specializálódnak egyetlen kiválasztott szakra – például csak a zenére vagy a táncra, esetleg a színjátszásra.

Egy-egy tanóra 45 percig tart, de nem ritka, hogy például a rajz vagy a tánciskolákban egyszerre egymás után megtartanak 2-3 órát is, így csak hetente egyszer kell odamenni. A rajz- és tánciskolában nem szoktak házi feladatot adni, ezzel szemben a színjátszó és beszédkészség-fejlesztő szakon időről időre meg kell tanulni egy-egy szöveget fejből, a zeneórákra pedig rendszeresen kell készülni. Szakemberek szerint a hangszert naponta elő kell venni, legalább egy picit kell gyakorolni.

Mennyibe kerül?

Ajánlott a szakkört vezető pedagógusról tájékozódni – hány éve vezeti a szakkört, mennyire népszerű az általa vezetett tevékenység, milyen eredményeket ért el, mire lehet számítani a tanév végén. Előre kérdezzük meg, mennyibe kerül, és milyen felszerelés kell a szakköri tevékenységhez! Osztályfőnökétől minden gyerek átvehette az idei évre szóló művelődési utalványt, amelyet olyan szakkörre válthat be, amilyenre akar. A saját iskolájában biztosan felhasználhatja az utalványt, de némelyik szabadidőközpont is elfogadja. A művészeti alapiskolákban és a magániskolákban el szokták utasítani, ott csekket adnak. Az előbbiekben általában 6–10 euró havonta a tandíj, a magánintézményekben lényegesen több – például a tenisz, a hoki és a lovaglás tipikusan drága időtöltés, ugyanis a magas tandíjon kívül a szükséges felszerelést is meg kell vásárolni. Az idegennyelv-oktatatás sem olcsó mulatság – attól függőn, hetente hányszor és milyen nagy csoportban zajlik, egy-egy angol vagy német nyelvi tanfolyamért 30–100 eurót számlázhatnak havonta, és sok helyen a tankönyvekért vagy egyéb segédeszközökért is pénzt kérnek.

Sokat mozogjunk!

A mozgás minden korosztály számára fontos, ám a megfelelő sporttevékenység kiválasztásakor előbb mérlegelni kell a gyermek adottságait.

A sport lényegében mozgás, ami az egészséges emberi szervezet természetes megnyilvánulása. Az a jó, ha a gyerekek minél előbb elkezdik fejleszteni mozgáskészségeiket. Ehhez az kell, hogy a szülők az adott kornak megfelelő, rendszeres sportprogramot biztosítsanak. Nem feltétlenül kell versenyszerűen sportolni, sem drága sportkörökre járni – elég, ha a szülők kellőképpen tájékozottak a témáról, az egészséges életvitelről, és együtt mozognak, például együtt járnak biciklizni, sétálni, labdázni a csemetéikkel.

A gyermekek számára a legalkalmasabb sportok azok, amelyek javítják a reakcióikat, az egyensúlyukat, a mozgások koordinálását, s melyek megtanítják őket az együttműködésre. A túlságos becsvágy frusztrációval, izomlázzal, a betegségekkel szembeni ellenálló képesség csökkenésével, fáradtsággal párosul.

Arról, hogy mely rendszeres testmozgást milyen korban tanácsos elkezdeni, még a szakemberek között is megoszlanak a vélemények. Ráadásul minden gyerek más, és mindig az adott gyermek testi adottságait kell szem előtt tartani. Az úszást, illetve vízi tornát már csecsemőkorban ki lehet próbálni, de az úszásfajtákat csak 4 éves kortól lehet kezdeni tanítani. Ez a legegészségesebb sport, a szervezetet sokrétűen terheli.

A gimnasztika számos sport alapja, és már a 2 évesek járhatnak előkészítőbe, a komolyabb edzések 4–5 éves korban kezdődnek.
Az egyik legnépszerűbb tömegsport a labdarúgás. Focizni a pici gyerekekkel is lehet, a komolyabb klubokba 5–6 éves kortól lehet jelentkezni. A második legnépszerűbb kollektív sport a jégkorong, ám nagyon függ az edzési körülményektől. A sportklubok már 4 éves kortól vesznek fel tagokat.

Szakemberek szerint nem mozogni ártalmasabb, mint mozgásban lenni, ugyanakkor a rendszerszerű sporttevékenységgel csak akkor érhető el tartós hatás, ha mértékkel és örömmel végezzük.

 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Stagnál a magyar elsősök száma

Egyre emelkednek a munkáltatók bérköltségei

Bejegyezték az Összefogás mozgalmat

Kábítószer miatt razziázott a rendőrség a Rimaszombati járásban

Johnson szerint a Brexit-megállapodás elfogadása helyreállítaná a brit szuverenitást

A szlovák emberjogi központ szerint diszkriminatív a fiatal szülőknek járó hosszabb szabadság

Legfrissebb galériák
Olvasta már?

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!