Miért tűnik úgy, hogy minél idősebbek vagyunk, annál gyorsabban telik az idő? A tudomány tudja a választ!

Mi áll ennek a hátterében? A tudósok több magyarázatot is kínálnak. Az egyik legelterjedtebb szerint az időérzékelés attól függ, hogy az agy mennyi új ingert dolgoz fel.

Az időérzékelésünket befolyásolja az új információk mennyisége

Robert Ornstein pszichológus már az 1960-as években rámutatott, hogy időérzékelésünket befolyásolja az új információk mennyisége. Kísérleteiben különböző képeket mutatott önkénteseknek, majd megkérdezte őket, hogy szerintük mennyi ideig nézték őket. Bár minden képet ugyanolyan hosszú ideig láttak, az érdekesebb minták hosszabbnak tűntek, mint a kevésbé figyelemfelkeltőek.

Egy másik kísérletben háztartási hangokat és különböző mennyiségű információt tartalmazó hangfelvételeket játszott le a résztvevőknek. Amikor például sok kattanást vagy zajt hallottak, úgy becsülték, hogy a hallgatás hosszabb ideig tartott – pedig minden felvétel azonos hosszúságú volt. Hogyan függ ez össze azzal, hogy az idő öregkorban mintha gyorsabban telne?

Rutinszerű élet

Christian Yates, a Bathi Egyetem kutatója szerint az évek múlásával egyre ismerősebb környezet vesz körül bennünket. A részleteket a lakó- vagy munkahelyi környezetünkben nem vesszük észre, mert már jól ismerjük őket. A gyerekek viszont mindent újnak érzékelnek. Elég csak megnézni, milyen lelkesen figyelik a környezetüket vonaton utazva, míg a felnőttek alig veszik észre, mi halad el mellettük.

A gyerekeknek folyamatosan módosítaniuk kell a világképüket, mert minden élmény új számukra. Az agyuk intenzívebben dolgozik, ezért úgy tűnik nekik, hogy az idő lassabban telik. A felnőttek gyakran rutinszerűen élnek, az agyuk kevesebb új ingert fogad, ezért a napok rövidebbnek tűnnek számukra.

A gyermekek agya gyorsabban dolgozik

Hasonló véleményt fogalmazott meg Adrian Bejan professzor a Duke Egyetemről egy 2019-es cikkében. Szerinte a gyermekek agya sokkal gyorsabban dolgozza fel a képeket, mint az idősebbeké. Ahogy az idegrendszer öregszik és az idegkapcsolatok megnyúlnak, az agy lassabban reagál.

Bejan elmagyarázza, hogy az idő múlásának érzékelése az általunk észlelt képek változásához kapcsolódik. A gyermekkori napok hosszabbnak tűnnek, mert a gyermek elméje ugyanannyi idő alatt több képet rögzít, mint az idősebb agy.

Egy másik elmélet a viszonyok szempontjából vizsgálja az időt. Egy tízéves gyermek életében egy év az élete tizedét teszi ki. Egy 75 éves ember esetében ez csak egy kis töredék. Így ugyanaz az időszak néha hosszúnak, néha rövidnek tűnhet, bár valójában ugyanannyi idő telik el.

A memória szerepe

Muireann Irish és Claire O'Callaghan neurológusok hangsúlyozzák a memória szerepét. Az, ahogyan a múltra emlékszünk, befolyásolja az idő múlásához való viszonyunkat is. Amikor élményekben gazdag múltat idézünk fel, az időt telítettebbnek és változatosabbnak érzékeljük. Az emlékek tehát személyes folytonosságot teremtenek, és befolyásolják az időérzékelésünket.

Bár a tudósok még nem ismerik az összes összefüggést, számos kutatás arra utal, hogy az időérzékelés a új és érdekes ingerek számától függően változik. Amíg lehet, érdemes minél többet keresni őket – egyebek mellett azért is, hogy a napok ne tűnjenek rövidebbnek, mint amilyenek valójában. (magazin.pluska.sk)