Kettétörött a világ legnagyobb jéghegye

Párizs. A Déli-sarkvidék B-15 elnevezésű jégóriása, amely 11 ezer négyzetkilométeres területével olyan nagy volt, mint Jamaika, októberben vált ketté – idézte az Antarctic Sun tegnapi számát az AFP. Jelenleg az antarktiszi francia kutatóállomás közelében emelkedő, C-19-A elnevezésű jégóriás számít a Föld legnagyobb jéghegyének. Amerikai kutatók a múlt pénteken helyeztek el időjárás- és helymeghatározási szondákat az újonnan keletkezett B-15-A jelzésű jéghegyen. A 720 milliárd tonnányi jégtömb, azután vált le, hogy 50 éven át markánsan emelkedett a hőmérséklet az Antarktisz-félszigeten, eltérően az összefüggő jégtakaró fedte hatodik kontinens más pontjaitól és a világ többi részétől. A B-15 2000 márciusában vált le a Ross-selfjégről. Más jéghegyekkel együtt eltorlaszolta a McMurdo-Sund kutatóállomást, és nagy pingvinkolóniákat vágott el költési helyüktől. A tengeri madarak milliói pusztultak el amiatt, hogy úszás helyett „gyalog” kellett megtenniük a költési hely felé vezető utat. Sok kisebb és gyengébb pingvin, valamint fészekbe rakott tojás esett tengeri rablósirályok áldozatául – nyilatkozott a lapnak egy pingvinkutató. A James Ross-sziget Crozier-fokánál korábban észlelt császárpingvinek háromnegyede eltűnt. A kutatók szerint az Antarktisz jégsapkájának kialakulásában normális jelenség a jégtáblák leválása: a jégrétegeket az antarktiszi kontinentális talapzat deformálja, s leszakadásuk ez esetben nem a globális felmelegedéssel függ össze. Ugyanakkor vannak olyan vélemények is: a felmelegedés magyarázza, hogy az utóbbi években mind gyakrabban válnak le nagyobb jégdarabok a Déli-sark jégburkáról, s ez esetleg drámaian befolyásolhatja a tengeri áramlatokat és az éghajlatot.

Ha a világon az átlagos hőmérséklet-emelkedés ebben az évszázadban is eléri a 3 Celsius-fokot, ahogy az éghajlati modellek jelenleg jósolják, törékennyé válhatnak az Antarktisz nagyobb selfjegei, köztük több a Weddell-tengeren. Az anagy kérdés, hogy érintetlenek maradnak-e a selfjegek évtizedeken vagy évszázadokon át. Hat ország képviselőiből álló tudományos csoport készül arra, hogy jövőre fúrásokat végezzen a Ross selfjég tengermedrében egy tudományos kutatás részeként, ami a térségbeli selfjegek éghajlati változások alatti viselkedését veszi szemügyre. A tervezett kutatás, amelyben új-zélandi, egyesült államokbeli, brit, olasz és német tudósok vesznek részt, magában foglalja a legmélyebb magfúrást, amelynek elvégzését valaha is megkísérelték az Antarktiszon. Itt kell emlékeztetni arra, hogy a mintegy 30 millió köbkilométer jégből álló antarktiszi jégsapka jelenti a Föld legnagyobb édesvíz-tartalékát. Ha elolvadna, 45-60 méterrel emelkedne a világtengerek szintje. (m, k)