Így növelheti az influenza vagy a COVID a szívroham kockázatát

Az American Heart Association folyóiratában megjelent kutatás 155 tanulmány adatait elemezte, és kimutatta: akár az influenza, a COVID-19, a HIEgy friss nemzetközi elemzés szerint a vírusfertőzések nemcsak átmeneti rosszullétet okozhatnak, hanem hosszabb távon is növelhetik a szívroham és a stroke kockázatát. V vagy a hepatitis C is szerepet játszhat a szívproblémák kialakulásában.
 

Tanulmányunk egyértelműen rámutatott arra, hogy az akut és a krónikus vírusfertőzések is összefüggésben állnak a szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázatával – mondta Dr. Kosuke Kawai, a kutatás vezetője, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem epidemiológusa.

Négy-ötszörös kockázat az influenzát követően

A kutatók szerint a fertőzést követő hetek különösen kritikusak. Az influenza után például a szívroham esélye négyszeresére, a stroke kockázata pedig ötszörösére nőhet. Hasonló hatást mutattak ki a COVID-19 esetében is: a fertőzés után akár egy évig magasabb maradhat a szív- és érrendszeri események valószínűsége.

„A vírusfertőzések beindítják az immunrendszert, ami gyulladást és fokozott véralvadást idéz elő. Ez a kettő együtt megterheli a szívet, és hosszú távon károsíthatja az ereket is” – magyarázta Kawai.

A tanulmány azt is kimutatta, hogy a tartós vírusfertőzések hosszabb távon is magasabb szívkockázatot jelentenek. A HIV-fertőzötteknél 60%-kal, a hepatitis C-ben szenvedőknél 27%-kal magasabb a szívinfarktus kockázata, míg az övsömörös betegeknél a veszély évekkel később is fennmaradhat.
A szakértő szerint ezek az adatok „klinikailag is rendkívül fontosak”, mert világszerte több millió ember él valamilyen krónikus vírusfertőzéssel. 

A fertőzésekhez kapcsolódó megnövekedett rizikó társadalmi szinten is jelentős, hiszen a betegségek száma így exponenciálisan nőhet – tette hozzá Kawai.

A gyulladás, ami szívinfarktust okozhat

A vírusok elleni küzdelem során az immunrendszer fokozza a véráramlást, hogy elérje a fertőzés helyét. Ez a természetes folyamat gyulladáshoz vezet, a test védekezése azonban vissza is üthet. A gyulladás és a fokozott véralvadás miatt a vér sűrűbbé válhat, ami elzáródásokat idézhet elő az erekben.

Ez magyarázza, miért nő meg a stroke és a szívroham kockázata a vírusfertőzések után.

A szakértők szerint az egyik leghatékonyabb megelőző lépés a védőoltás. Egy korábbi, 2022-es áttekintés például kimutatta, hogy az influenza elleni vakcinát kapó embereknél 34%-kal alacsonyabb volt a halálozás és a kardiovaszkuláris komplikációk aránya.
„A vírusfertőzések elleni megelőző intézkedések – különösen az oltások – kulcsszerepet játszhatnak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében” – hangsúlyozta Dr. Kawai.

Az üzenet tehát világos: a vírusok elleni védelem nemcsak a tüdő, hanem a szív egészségét is óvhatja. A szakértők arra biztatnak mindenkit, hogy az őszi-téli időszakban ne csak a megfázástól, hanem a szívinfarktustól is oltással védekezzen.