Harc a hazai piacokért

A textilipar a világ fejlettebb országaiban is jelentős szerepet játszik, igazi, egész országot befolyásoló szerepe azonban a fejlődő országokban van. Banglades kivitelének például a 95, Laoszénak pedig a 93 százalékát adja a textilipar. A fejlett országok mindeddig szigorú vámrendszerrel próbáltak meg védekezni ezen országok behozatal ellen. A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) importkorlátozó intézkedései azonban jövő januárban járnak le, így azt követően az Egyesült Államok, Az Európai Unió és Kanada is fokozatosan felszámolja az importkorlátozó intézkedéseket. Jövőre így a Világkereskedelmi Szervezet összes fejlődő országnak számító tagállama korlátlanul exportálhatja textilipari termékeit a fejlett nyugati országokba. Mindez azonban nem tetszik a nyugati országok termelőinek, akik már most arra figyelmeztetnek, hogy a túlzott liberalizáció a munkahelyek tízezreit hozhatja veszélybe. A liberalizációs lépésekkel szemben így például az Egyesült Államok tavaly novemberben a kínai fürdőköpenyek és női alsónemű importját korlátozta. Az amerikai textilipari cégek ugyanis arra panaszkodtak, hogy a kínai gyártók dömpingárai miatt az országban mintegy 2,5 millió munkahely szűnt meg. Ha Kína nem hoz megszorító intézkedéseket, akkor az Egyesült Államok importkvótákat vezet be az említett termékekkel szemben. Mindezt azonban jövőre már nem teheti meg, így az egyedüli védekezési lehetőségnek a vámok számítanak majd. Ezek felső határát is azonban a WTO határozza meg. Ha erre sor kerül, akkor Kína rendkívül gyorsan domináns szerepet harcolhat ki magának a világ szinte összes piacán, kiszorítva a kevésbé életerős, ám a textilipartól erősen függő államokat is. Emiatt az olyan országokban mint Banglades, Kambodzsa vagy a Dominikai Köztársaság mintegy 30 millió ember vesztheti el a munkáját. Nincs irigylésre méltó helyzetben azonban az Egyesült Államok sem, hiszen a kvóták megszüntetését követően az egész ottani textilipari ágazat veszélybe kerülhet. Hogy milyen fejlődésre számíthatunk, azt a gyermekruhák esetén mérhetjük le. Ezekre az Egyesült Államok 2002-ben szüntette meg a kvótákat, és azt követően a kínai import 826 százalékkal nőtt. (mi)