Panoráma

Egy különös betegség: az arcvakság

ÚJ SZÓ ONLINE

2007. január 10. 08:00

Németek milliói szenvednek egy misztikus, öröklött betegségtől, attól, hogy nem tudnak különbséget tenni a szembejövők arca között. A Die Welt című német lap online kiadása számol be erről az alig kutatott betegségről, amely Németországban a lakosság több mint 2 százalékát, vagyis mintegy 1,6 millió embert érint.
Németek milliói szenvednek egy misztikus, öröklött betegségtől, attól, hogy nem tudnak különbséget tenni a szembejövők arca között. A Die Welt című német lap online kiadása számol be erről az alig kutatott betegségről, amely Németországban a lakosság több mint 2 százalékát, vagyis mintegy 1,6 millió embert érint.

A betegség neve prosopagnosia, ógörög eredetű kifejezés és annyit jelent, hogy az arcok fel nem ismerése. A színvakság vagy farkasvakság után maguk az érintettek arcvakságnak nevezik. A betegségben szenvedők olyanok, mint azok az emberek, akiknek nincs zenei hallásuk. Látják az arcokat, mint ahogy minden egészséges személy hall hangokat is, csak a differenciálás nem sikerül nekik. A hangokból nem áll össze a melódia, és a szembejövő személy arca nem áll össze ismerősként. Egy német orvos, Thomas Grüter, aki maga is arcvakságban szenved, ezt úgy írja le, hogy különbséget tud tenni aközött, hogy egy személy férfi vagy nő, de azt nem tudja megkülönböztetni, hogy az arc ismerős-e vagy sem. Mindez komoly félreértésekhez és sértődésekhez vezet. Az ismert hangot az arcvakságban szenvedő már képes azonosítani. Egy másik azonosítási mód az, amikor ruhadarabokból tudja meg egy óvodás kisgyerek, hogy a barátai már ott vannak-e, vagy egy alkalmazott a kalapok, esernyők és a táskák alapján méri föl, hogy ki van bent a munkahelyen.

A kutatók csak lassan kezdik földeríteni, mi váltja ki ezt a különös betegséget. Korábban azt feltételezték, hogy az ok pedig nem más, mint egyetlen domináns gén hibája, s ezt az elméletet tavaly publikálták is. A legújabb vizsgálatok szerint a nagyagy egy specializált része az, amely az arcok újrafelismeréséért felelős, ez válik aktívvá, ha az emberi szem egy arcot pillant meg. „170 millisecundum után mértünk egy jellegzetes hullámot az agyi áramokban, amely csak akkor jelenik meg, ha az illető ismerős arcot látott“. ĺgy írja le a Harward egyetem egyik munkatársa, Doris Tsao az újrafelismerési mechanizmust. Az agy érintett területét gyrus fusiformisnak nevezi, és a jelek szerint csak egyetlen feladata van, a megpillantott személyek fölismerése.

A kutatók most azt akarják kideríteni, hogyan történik mindez. Úgy vélik, hogy ez az evolúció egyik korai adománya lehetett az ember számára.

Ezt a képességet a bárányok fejlesztették tökélyre. Egy bárány képes arra, hogy 50 rokonának arcát megjegyezze, megkülönböztesse és az információt két évig elraktározza.

Önnek ajánljuk