Panoráma

Az első Hold-misszió 50. évfordulója

Az Apollo–11 űrhajósa visszatért Cape Canaveralba.
ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

2019. július 21. 08:00

Az Apollo–11 három űrhajósa, balról Neil Armstrong parancsnok, Michael Collins pilóta, valamint Edwin E. „Buzz” Aldrin, a holdkomp pilótája (TASR)

Michael Collins, az Apollo–11 három űrhajósának egyike a héten visszatért Cape Canaveral azon kilövőállásához, ahol pontosan 50 éve megkezdődött holdraszállási missziójuk.

Az amerikai űrkutatási hivatal meghívására a 88 éves Michael Collins a NASA floridai űrközpontjának 39A kilövőállását kereste fel kedden, helyi idő szerint 9 óra 32 perckor, amikor 1969. július 16-án útnak indult űrhajójuk, amelynek fedélzetén ő és Edwin (Buzz) Aldrin űrhajós, valamint Neil Armstrong parancsnok elindult az első Hold-utazásra. A parancsnoki kabin, a műszaki egység és a holdkomp egy száz méternél is magasabb Saturn V hordozórakéta orrában kapott helyet.

Az űrhajó július 19-én állt pályára a Hold körül, Armstrong és Aldrin másnap az Eagle (Sas) nevű holdkomppal megkezdte a holdraszállást. A Sas 1969. július 20-án szállt le, az űrhajósok két órát töltöttek a Hold felszínén. Collins volt az, aki az űrhajóval a Hold körül keringett, amíg társai annak felszínén lépkedtek. Neil Armstrong a holdsétát világidő szerint 1969. július 21-én 2:51 perckor kezdte meg. A hátizsákja először beakadt a holdkomp ajtajába, amely hátráltatta, hogy lemásszon a lépcsőn, de Aldrin segítségével végül sikerült kiállnia a tornácra. Ezt követően aktiválták a kamerát, és a Deep Space Network ausztráliai óriás parabolaantennájának segítségével körülbelül egymilliárd tévénéző láthatta élőben, ahogy a létra utolsó fokáról elrugaszkodik. A hold felszínére a parancsnok világidő szerint 1969. július 21-én 2:56 perckor lépett, majd ezt követően hangzott el a leghíresebb kijelentése: „Kis lépés egy embernek, de óriási ugrás az emberiségnek.”

Armstrong első dolga közé tartozott a holdkomp ellenőrzése, majd kőzetmintát vételezett a Hold felszínéről. Aldrin körülbelül negyed óra múlva kapott engedélyt a kiszállásra.

Armstrong és Aldrin állította fel először az amerikai lobogót a Holdon. A zászlótűzés semmiféle területhódítást nem jelentett – bár ezt sokan megkérdőjelezték –, csak amolyan szimbólumként szolgált, mint ahogy a hegymászók is zászlóval jelzik egy-egy hegycsúcs meghódítását. Miután az űrhajósok befejezték sétájukat és munkálataikat a Holdon, beszálltak az űrhajóba, és a Föld felé vették az irányt. Így tettek az őket követő űrhajósok is – még további öt űrhajóspáros teljesítette sikeresen a holdraszállást és a zászlótűzést.

Apollo 11
Michael Collins (jobbra) Bob Cabannal, a Kennedy Űrközpont igazgatójával a 39A kilövőállásnál

Armstrong és Aldrin kőzetmintát vételeztek a Hold felszínéről, a fényképezés, valamint a mérőműszerek elhelyezése, illetve beállítása után mindketten visszamásztak a holdkompba, és 2 óra 36 perc 40 másodperc után zárták be az ajtót. A holdkomp 21 óra 40 percnyi holdfelszínen tartózkodás után elrugaszkodott, a felszállás zökkenőmentesen lezajlott, mint ahogy a dokkolás is a Columbiaval. Az űrhajósok átszálltak rakományukkal együtt, majd leválasztották a holdkompot, amely néhány hónapig hold körüli pályán maradt. A visszaúton mindössze az alváshiány jelentkezett mint probléma, szinte mindegyik űrhajós csaknem 40 órán át volt egyhuzamban fent. Az Apollo–11 Hold körüli pályáról a Föld felé vette az irányt. A leszállás előtti éjszakán az űrhajósok egy utolsó tévéadásban jelentkeztek, végül világidő szerint 1969. július 24-én 16:50:35-kor landoltak a Csendes-óceánban, a Johnston-atolltól 380 kilométerre délre. A leszállást követően az űrhajósokat hajóra szállították, ahol Nixon elnök és Tom Paine, a NASA elnöke már várta őket.

Neil Armstrong parancsnok 2012-ben meghalt, Buzz Aldrin pedig nem tudott részt venni a keddi eseményen, amely megnyitotta az Apollo–11 misszió nyolcnapos útjának félévszázados évfordulós ünnepségeit.

Collins az űrközpontban találko­zott az akkori irányítóközpont mintegy száz munkatársával és a NASA azon mérnökeivel, akik jelenleg az Artemis misszió megvalósításán dolgoznak, amelynek űrhajósai visszatérnének a Holdra, majd később eljuthatnának a Marsra.Egy másik eseményen a washingtoni Nemzeti Légi és Űrmúzeumban először 13 év után kiállították Armstrong restaurált űrruháját.

Kedden este a Washington-emlékműre kivetítették a Saturn V rakéta életnagyságú képét, amely a következő napokban minden este megjelenik két órára a 169 méter magas obeliszken. Az alabamai Huntsville-ben, ahol annak idején a hordozórakétát fejlesztették, kedden több ezer rakétamodellt bocsátottak fel egyszerre az évfordulóra emlékezve. (MTI, apollo11.spacelog.org/ lpi.usra.edu/nanasmet. hu, ug)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Nyitrán javíthat a DAC

A legjobb idővel került a döntőbe a szlovákiai kajak négyes

A DAC meccse a tévében

Csak a hulladékelhordást bíznák külsős cégre Párkányban

Gelle csak magára számíthatott, de így is olimpiai kvótát szerzett

Vonzóbbá tennék 
a felsőoktatást

Legfrissebb galériák
Olvasta már?