Az édes sors megkísértése

A süteményekkel mindig felemás viszonyban voltunk. Én nagyon szeretem őket – főként enni. Szerettem volna én sütni is őket – csak soha nem akartak sikerülni. Megmakacsolták magukat, és még a legegyszerűbb recepttel is előfordult valami gubanc. Nem olyan lett a krém, amilyennek lennie kellett volna, leégett a tészta, vagy nem égett le, de akkor nem kelt meg rendesen. Szóval: kudarcélmények sorozata kísérte sütési próbálkozásaimat. És akkor azt mondtam magamnak: ami nem megy, azt nem kell erőltetni. Úgy látszik, ez nem az én asztalom, pláne nem a sütőm. Nyugodjak bele, nem lehet mindenki kiváló mindenben – a sütés nem igazán megy, viszont vendégként kiválóan tudok sütit fogyasztani. Persze, amint az lenni szokott, az ember a kudarcok után sem adja fel, és amatőr kamikazecukrászként újra meg újra kísértettem azt az „édes sorsot”. Főként, mivel konyhatündér barátnőim rettentően provokáltak azokkal a finomságokkal, amelyeket ők saját ügyes kezűleg varázsoltak elő a sütőből. Például, amikor Gabika barátnőnknél voltunk látogatóban, és megkóstoltam a „jajdefinom“ túrós rácsos süteményét, azt mondtam, az nem lehet, hogy ilyet már soha ne egyek. Első felindultságomban elkértem hát a receptjét, és szerencsém volt. Mert az ő túrós rácsos süteménye amilyen mesés ízű és mutatós, „magakellető”, olyan egyszerű és gyors. (Azt vallom egyébként, hogy az az igazi cukrászművészet meg rafinéria, amikor kevés alapanyagból, egyszerűen, gyorsan lehet valami igazán ínycsiklandót mesterkedni.) Mindenkinek tudom ajánlani, aki sütős sikerélményre és ízletes édességre vágyik. A másik süteményt egy receptújságból lestem ki és vágtam bele nagy merészen. Előbb persze meg kellett felelnie a „vizsgán”: gyors, egyszerű. A vizsgán megfelelt, formailag és ízileg is kiváló minősítést szerzett. Próbálják ki bátran: ha akad olyan, akinek nem ízlene… Nem, azt hiszem, aki szereti az édességet, az ilyet nem fog mondani.

Gyümölcsös sütemény

Tészta: 6 tojás, 6 evőkanál kristálycukor, 6 evőkanál víz, 6 evőkanál liszt - 2 ek. sima, 4 ek. daraliszt, 1 csomag sütőpor

Az egészc tojásokat a cukorral elektromos habverővel habosra keverjük. Hozzáadjuk a forró vizet, a sütőport, és jól megkavarjuk. Kikent, lisztezett tepsibe öntjük, és 180 fokon kb. 20 percig sütjük, majd hagyjuk kihűlni.

Krém: 3 tejföl, 2 csomag vaníliacukor, kristálycukor ízlés szerint, 1 tejszín, 1 tejszínhabfixáló

A tejfölt összekeverjük a kristálycukorral és 1 csomag vaníliacukorral, a tejszínt habbá verjük 1 csomag vaníliacukorral és a habfixálóval. Ezután a két krémet összekeverjük, és a kihűlt tésztára kenjük. A tetejét ízlés és szezon szerint gyümölccsel - eperrel, málnával, barackkal, mandarinnal, banánnal - díszítjük, majd zselatinnal leöntjük.

Zselatin: 0,5 l kompótlé, ha kompótból készítjük vagy 0,5 l víz, ha friss gyümölcsből. 2 csomag tortazselé, 3 evőkanál kristálycukor

A hozzávalókat a használati utasítás alapján még hidegen jól kikeverjük a fazékban. A még meleg zselét óvatosan, kanalanként öntjük a süteményre. Néhány órára a hűtőbe tesszük.