Sok mindenki életében előbb-utóbb eljön az a pillanat, amikor oda kell ülnie egy felvételi bizottság elé nyilvános előadást tartani. A középiskolai órai feleletek nemigen készítenek fel bennünket arra az érzésre, amit a vizsgabiztosok esetenként szigorú tekintete jelent.
A szóbeli vizsga nehézségei
Az indokolatlan félelmek felszámolhatók.
JÓ TANÁCSOK
Tudnunk kell, hogy a hallgatóság – a vizsgabizottság – nem ellenségünk. Ők is ültek hasonló helyzetben korábban, tudják, hogy a vizsgahelyzet nem egyszerű, ezért többnyire segíteni próbálnak. Nekik is érdekük, hogy kihozzák a diákokból a maximális teljesítményt, hiszen így juthatnak érdeklődő, nyitott, izgalmas tanítványokhoz. Kérdéseik, észrevételeik információkat hordoznak a beszélgetés további irányításához – csak észre kell vennünk és hasznosítanunk kell ezeket.
A stressz bizonyos szintje hozzátartozik a jó teljesítményhez, kihozza a rejtett képességeket. A legjobb példa erre egy autóversenyző, akinek a rajt előtt magasra kúszik az adrenalinszintje, de a számítógépes játékot űzők is átélik ezt. Szervezetünket a stressz készteti magasabb teljesítmény elérésére, hiányában nem lehetne nyerni. A trükk: tudnunk kell kézben tartani a stressz szintjét. De hogyan? ĺme, egy lehetséges forgatókönyv: fogadjuk el, hogy a testi tünetek a vizsgahelyzet természetes kísérői. Helyes, mély lélegzetvételre alapozott légzéstechnikával próbáljuk meg ellazítani a testünket. Szükség esetén feszítsük meg néhány másodpercre, majd lazítsuk el kar- és lábizmainkat, ezzel visszanyerhetjük uralmunkat testünk felett. Ha ezek sem segítenek, keressünk egy példaképet, akiről tudjuk, hogy jól uralja a stresszhelyzeteket és kövessük őt gondolatban! (Mit tenne a helyemben Madonna vagy egy igazán jó tanuló?)
Gondolkodjunk racionálisan! Leggyakrabban attól félünk, hogy félelmet fogunk átélni. Ekkor igazán nem meglepő, hogy a félelem valóban elhatalmasodik rajtunk és produkálja a hozzá tartozó testi tüneteket. Ez egy ördögi kör, de ne hagyjuk, hogy a félelem eluralkodjon rajtunk!
Vizsgahelyzetben gyakran előfordul, hogy teljesen leblokkolunk. Ilyenkor jelezhetjük ezt a vizsgáztatók felé, kérjünk időt, aztán kezdjük onnan a szöveget, ahol beállt a rövidzárlat. Ha ez nem működik, akkor foglaljuk össze hallgatóságunk számára (de leginkább önmagunknak), miről beszéltünk eddig. Ettől talán eszünkbe jut a folytatás… Ha mégsem, akkor ugorhatunk a következő pontra, és jelezhetjük, még visszatérünk az előzőre (amikor eszünkbe jut). A vizsgabizottság természetesen felfigyel a leblokkolásra, de értékeli, ha sikerül továbblépnünk.
A statisztikák szerint az emberek kb. öt százaléka akkor sem kedvel minket, ha a lehető legjobb teljesítményt nyújtjuk, a lehető legalaposabban felkészültünk. Ez viszont tőlük független tény, el kell fogadnunk és reménykednünk, hogy a ránk váró vizsgabizottságba nem ebbe az öt százalékba tartozó személyek verődtek össze. Ennek egyébként kicsi a valószínűsége…
Összefoglalva: a sikeres szóbeli vizsga feltétele, hogy a nyilvános beszéddel kapcsolatos félelmek forrásait azonosítsuk, természetükhöz igazodóan ellenkormányzási stratégiákkal rendelkezzünk. Például azzal, hogy elképzeljünk magunkat a vizsgahelyzetben, amint az éppen sikeresen megoldjuk. Ez a pozitív kép erőt ad a nehézségek leküzdéséhez, segíti aktivizálásunkat. (f, he)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.