A skizofrénia és a fű

A könnyű drogok legalizálásáért küzdők valószínűleg nem tapsikolnak örömükben annak a három közelmúltban megjelent tanulmánynak, melyek jelentősen megerősítik a korábbi feltételezéseket a marihuána-használat és bizonyos lelki betegségek összefüggéseiről. A marihuánával kapcsolatos újabb kutatások szerint a serdülőkorban cannabist használók jelentősen kockáztatják, hogy életük későbbi szakaszában mentális betegségekkel kell szembenézniük. Nagy-Britanniában mintegy 13 százalékkal csökkenne a skizofréniával kezelt betegek száma, ha valami csoda folytán abbamaradna a szigetországban a marihuána-használat.

Ausztráliában 1600 középiskolást vontak be a hét évig tartó vizsgálatba, amelynek a végén azt a következtetést vonták le, hogy a marihuánát naponta használók huszonéves korukra ötször nagyobb valószínűséggel válnak depresszióssá, mint az átlag. A hetente használók esetében ez az arány kétszeres.

A marihuánát szívók között magas a tanulmányi kudarcot és munkanélküliséget megtapasztalók aránya, ami társadalmi okokkal magyarázhatja ugyan a depressziót, ám a napi használat magas kockázatára nincs se társadalmi, se gyógyszertani magyarázat.

A lágy drogok közel sem olyan ártalmatlanok, mint azt a sok lelkes támogatójuk gondolja. A cardiffi egyetem munkatársai mintegy 50 ezer, 1969-70 között a svéd hadseregben szolgálatot teljesítő fiatal életét kísértek figyelemmel, vizsgálták a fiatalok korábbi – füvezés előtti – egészségét, s azt találták, hogy nagy valószínűséggel kizárható az a feltételezés, hogy sokan éppen a lelki labilitás miatt kezd el cannabist használni.

A harmadik kutatást Új-Zélandon végezték. Ezer személy vizsgálata után azt az eredményt szűrték le, hogy azok, akik 15 éves kor előtt füveztek, négyszer gyakrabban szenvednek 26 éves korukra a skizofrénia egyik enyhébb változatában. Ezen kutatások azt valószínűsítik, hogy a rendszeres használatnál tapasztalt lelki károsodásokat mindenképpen figyelembe kell venni, amikor a könnyű drogok legalizálásáról döntenek a törvényhozók. (p, he)