A legnagyobb bumm

Washington. Ausztrália partjaitól északnyugatra azonosították annak a meteoritnak a becsapódási helyét, amely 250 millió évvel ezelőtt óriási pusztulást okozott a Földön. A Science amerikai magazin tegnapi számában számolt be NASA és az amerikai Nemzeti Tudományos Alap által támogatott tudóscsoport kutatásairól, amely a 200 kilométer átmérőjű Bedout-medencében véli megtalálni a perm és a triász földtörténeti korok határán élt szárazföldi fajok 90 százalékának és a tengeri fajok 70 százalékának a kihalását előidéző becsapódás kráterét. A perm a paleozoikum, a földtörténeti ókor utolsó szakasza volt, amely mintegy 285 millió éve kezdődött és 245 millió évvel ezelőtt zárult. Az élővilág jórészt tengeri volt, de már megjelentek az első emlősszerű hüllők is a szárazföldön, ahol fatermetű zsurlók, páfrányok és harasztok burjánoztak.

A 6-12 kilométer átmérőjű égitest ütközése a Földdel akkora energiát szabadított fel, mint az eddig mért legpusztítóbb földrengés erejének a milliószorosa. A rendítő erejű robbanástól vulkánok törtek ki, lávát okádva és a légköbe került óriási mennyiségű por, hamu és gázok elhomályosították a Napot, ami lehűlést okozott a Föld éghajlatában. A következmény az evolúcióban új fejezetet nyitó nagy kipusztulás volt. A triász kezdeténél fiatalabb kőzetrétegekben már nyoma sincs az olyan ősi fajoknak, mint a permre jellemző trilobiták, a háromkaréjos ősrákok. A kipusztulás nagyobb méretű volt, mint 65 millió évvel ezelőtt, a Kréta kor végén, amikor a dinoszauruszok eltűntek Föld felszínéről – az elmélet szerint szintén meteoritbecsapódás következtében. A Föld felszínén ütött sebhelyet, a Chicxulub-krátert a mexikói Yucatan-félszigeten és részben a tengerfenék üledéke alatt mutatták ki.

A Science beszámolója szerint a kutatók a 250 millió évvel ezelőtti becsapódás kráterét a Bedout-medencével azonosították, ahol a korábbi kőolajkutatások fúrásmintáiban talált olvadékos kvarcbreccsa csakis meteoritbecsapódás nyomán keletkezhetett. Liann Becker, a csoport vezetője, a Kaliforniai Egyetem geológusa csütörtök esti sajtóértekezletén hangoztatta, hogy a perm-triász határrétegekben található, összetett szénmolekulákból álló, gömbölyded alakú úgynevezett fullerénekben csapdába ejtett hélium és argon is csak kozmikus eredetű lehet az izotópok arányai miatt.