Panoráma

A Kál nemzetség földjén

Természeti és épített szépségekben bővelkedik a Káli-medence. Manapság sokan keresik fel földtörténeti érdekességeit, a kőtengereket és a kicsiny falvakat.
ÚJ SZÓ ONLINE

2021. június 13. 19:56

Káli-medence
A Káli-medence - A szerző felvételei

A Káli-medence Magyarország egyik legszebb tája. Köves Gyula következő sorai kifejezően írják le az elénk terülő látványt: „Káli medence, álomi hely / Pannon tálon álló gránitkehely. / Amfiteátrum, galéria, / Skanzen, múzeum, ősök hona. / Körben bazaltkúp, tanúhegyek /… Tavak, legelők, zöld erdők, kék ég. / Körül falucskák… Kőszobrok, nyersek, csoda szépek… / Zseni a szobrász, a vén természet…”

A vidék a nevét a hagyomány szerint Kál horkáról kapta, kinek – a honfoglalás utáni időkben – e tájon volt a téli szállása. Kálti Márk a magyarokról szóló 14. századi krónikájában írja: „Tudnivaló…, hogy a Kali tulajdonnév, a horka meg méltóság…” Kiemelkedő rang, hiszen a fejedelem után következő bírói tisztség. A horka nevét a mai napig több település őrzi.

A hegyekkel körülölelt Káli-medence 10-12 kilométer hosszú és 3-4 kilométer széles, kedvező természeti adottságainak köszönhetően több évezred óta lakott terület. A 11–12. században – írásos dokumentumok szerint – már sok apró falu létezett itt. A völgy éghajlata miatt szántóföldi termesztésre, állattartásra és szőlőtermesztésre is alkalmas. A középkorban királyi udvarnokok és szabad várjobbágyok lakták, örökös használatra kapott földjeikért cserébe katonai szolgálatot kellett teljesíteniük. A török hódoltság több falu, templom pusztulását jelentette. A völgy a későbbi századokban egyházi tulajdonú területnek számított, a 20. század végi felvirágzását a turizmusnak köszönheti. Szép gyalogutak mentén lehet bejárni a vidéket, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park 15 túraútvonalat ajánl, öttől 21 kilométer hosszan.

A velétei palotarom
A velétei palotarom

A középkori királyi farkasvadászok falujában, Szentantalfán szőlőültetvények, borospincék között vezet fel az út a hegyre a Szent Balázs-templomromhoz. Padon ülve, napozva pihentünk meg, lábunk alatt szőlősorok futottak le a Nivegy-völgybe. A szőlő a Káli-medencében régóta honos. Keresztury Dezső írja: „Nálunk emberi ünnep volt a szüret. Fiatalság szedte, legények hordták, törték présbe a szőlőt, férfiak öntötték hordóba levét, míg a nők jó birkagulyást főztek. Csend lett, mint ünnep után; a tölgydongás hordókban tisztúlt érve az újbor.” E faluban született Sebestyén Gyula folklorista, irodalomtörténész, a Magyar Néprajzi Társaság hajdani elnöke. A néprajzkutatás sokat köszönhet a kutatónak: a régi magyar irodalom, a rovásírás, a pogány hitvilág tanulmányozását, a népköltészet gyűjtését és publikálását a 20. század első felében.

Az óbudai káptalan tulajdona volt egykor Óbudavár, innen kapta nevét. A Szent Márton-pihenőpark becsületére válna nagyobb településeknek is, pedig a falu mindössze félszáz lelket számlál. Padok, tűzrakóhelyek, fedett együttléti lehetőség mellett egy fák benőtte népi mosóház állít emléket a dolgos fehérnépeknek. A Mosóházi-forrástól induló séd (a patak régi magyar neve) mellett könnyű elképzelni, hogyan tisztították a ruhákat a békés hangulatot árasztó völgyben egykor az asszonyok. A Tours-i Szent Mártonnak szentelt templomot a népi építészet szép példájának tartják, s ezért hű mását felépítették a Szentendrei Skanzenben. A falu érdekessége a Schönstatt-kápolna és a Házaspárok útja. Az utóbbi mintegy másfél kilométer hosszú lelki út, tizenöt állomásnál meditálva járható végig, módot adva a páros élet örömeinek, gondjainak megbeszélésére. Az első állomás tábláján ez szerepel: „Egymásra találtunk életre szólóan”, s egy idézet a Bibliából: „Tegyél a szívedre pecsétnek” (Énekek éneke 8,6). A hegyestűi geológiai bemutatóhelynél az 1960-as évekig követ bányásztak, ezért a hegy északi oldalán jól lehet látni a nyolcmillió évvel ezelőtti vulkánkitörés, lávafolyás hatását, a bazaltképződést. Innen indul a Tűz útja tanösvény, amely 27 kilométer hosszan a vulkáni működés következményeit mutatja be. A vulkán név a római mitológia Vulcanus istenétől, a tűz és tűzhányók védőjétől származik, akit később istenek, hősök kovácsaként tiszteltek. A közeli Monoszló ékessége Árpád-kori eredetű templomának szép bejárata, a különleges életfamotívummal. A faluból a helyreállított házak fehérsége maradt meg bennem. No meg a kihalt utcák, de életjelet is láttunk: ételhordó lógott egy kapura felakasztva.

Óbudavár, Mosóház-forrás
Óbudavár, Mosóház-forrás

Eötvös Károly, az 1842-ben született író, ügyvéd, politikus – akiről a Fekete-hegyi kilátót elnevezték – A balatoni utazás vége című művében ír egy hangulatos, 19. századi kedves vendégfogadásról e faluban: „A rektor még súlyosabb okokkal áll elő. Olyan messzeföldi utazó még nem tette be lábát Monoszlóra, aki az ő pinceszeri vacsoráját, az ő ürüpörköltjét, s az ő 1841. évi borát egész életére meg ne kedvelte volna.”

Dombok között rejtőzik Balatonhenye zsákfaluja. Bája nemcsak a vidék szépségéből, hanem hagyományos épületeinek látványából is adódik. Majd minden történelmi kor nyomot hagyott a falun: történelmi idők előtti település, római és török kori temető maradványai éppúgy megtalálhatók, mint egy középkori kolostoré. Szerettük volna felkeresni a Szent Margitnak szentelt pálos kolostor romjait. Az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend szent helye azonban – amint két beszélgető úrtól megtudtuk – a nagy sár miatt megközelíthetetlen volt.

A falut a törökök többször felégették, mégis újjáéledt. A 19. század végén majd 700 lakost számlált, manapság mindössze másfél százan lakják. Balatonhenyéhez személyes emlékem is kötődik. Nagyobbik fiam egyetemistaként járt itt szüretelni, s a mai napig őrizzük egy borospalack címkéjén az általa akkor viccesnek gondolt feliratot: „Henyei borzasztó”. Bár most nem kóstoltunk henyei nedűt, vélhetően jobb minőségűek.

Balatonhenyéhez légvonalban közel esik a fesztiváljáról ismertté vált Kapolcs falu. E helyütt sok művész vásárolt magának régi házat, felújíttatta, s udvarát a Művészetek Völgye eseménysorozat keretében – ami tíz napon keresztül több faluban koncertek, előadások, beszélgetések, kirakodóvásárok sorozata – megnyitja.

A monoszlói középkori templom bejárata az életfamotívummal
A monoszlói középkori templom bejárata az életfamotívummal

Az egykor mezővárosi joggal rendelkező Köveskál rangját mutatja a község közepén a Város-kút forrásnév. A forrás fölötti mosóházat felújították, meglepő, hogy 1977-ig használták. A falu oly gazdag vizekben, hogy mosógödröket is kialakítottak egyes házaknál. A mosásnak többnyire rögzített napjai voltak, s különféle hiedelmek is kapcsolódtak hozzá. Azt tartották például, hogy aki pénteken mos, abba belecsaphat a villám. A mosóház közelében hangulatos étteremben pihenhettünk meg fáradt vándorként. A hajdan nemesek lakta falu egyik temetőjében nyugszik a sokoldalú, Szentantalfán született Sebestyén Gyula. E nagyobb lélekszámú településnél érdemes kitérni egy 20. század elejéig élő szokásra: a cseregyerek-küldésre. A témát Csoma Zsigmond dolgozta fel az Idegen nyelvet tanuló szolga- és cseregyerekek a Kárpát-medence nyugati területein című folyóiratcikkében. A csere lényege az volt, hogy az eltérő természeti adottságokkal rendelkező területek közötti kereskedelemre, tevékenységekre a másik fél nyelvét jól beszélő embereket neveljenek. Így szövődött szoros kapcsolat a Káli-medence és főleg Stájerország között is. A gyerekek egy-két évet töltöttek „külföldi” családoknál, a nyelvet s jó esetben valami szakmát is tanulva. Erre lehetősége nyilván csak a tehetősebb családok fiainak volt, mivel az érkező vendéget, munkást el is kellett látni. Persze nem mindig működött jól a csere. Voltak nehézfejűek, akik nem tudták megtanulni a németet, voltak, kiknek a német koszt nem ízlett, s hamarabb hazajöttek. Mindez fordítva is megtörtént, előfordult, hogy a stájer gyerek kívánkozott haza.

A szentbékkállai látnivalók közül legtöbben vitathatatlanul a Kőtengert keresik fel. Az itt kialakult érdekes homokkőképződmények teret engednek a fantáziának: mihez hasonlítanak. Különlegesség a „geológiai mérleghinta”, a Kelemen-kő, az úgynevezett ingókő, ami néhány ember súlya alatt másfél deciméterre is kimozdul. Felvetődik a kérdés: a homokkövek miért kemények? „A kemény kvarcit kavicsokon kívül a szemcséket kova cementálta össze masszív kőzetté” – tudtuk meg egy információs tábláról. A Kőtengernél több emberrel találkoztunk, de magányosak voltunk a velétei palotaromnál. 1559-ben – az írásos feljegyzések szerint – a falu földesura a veszprémi püspök volt. Vélhetően ő birtokolta az egykori egyemeletes gótikus épületet. Szentbékkálla környékén kedves túrákat kínál a „Barangolás a Kál nemzetség földjén” tábla: erdei, történelmi és Öreg-hegyi sétát, az erdők, a romok és a pincék, szőlők, gyümölcsösök világában. A falu határában igencsak romos állapotban áll a töttöskáli középkori templom néhány fala. A 12–13. században épült Isten házában – feljegyzések szerint – a 19. században még miséztek. A romok mögött ragyogó napsütésben futottak fel a dombra a gondozott szőlősorok, szép látványt nyújtottak.

Szentbékkálla – kőtenger – ingókő
Szentbékkálla – kőtenger – ingókő

A Káli-medence jelenleg legnagyobb lélekszámú települése Kővágóörs, majd 800 lakossal. Neve a honfoglalás kori Örs nemzetségtől származik, e tájon volt szálláshelyük. A „kővágó” előtag a környéken található sziklákra utal, amikből hosszú időn át malomköveket faragtak. A 19. századra mint mezőváros kereskedelmi központtá fejlődött a település. Itt evangélikus, katolikus és zsidó iskola, s pár évig lutheránus algimnázium is működött. Sajnos a csak nyáron nyitva tartó „Kisnemesek Kővágóörsön” című kiállítást nem láthattuk. Kővágóörs közelében a Kornyi-tavat kerestük fel. A náddal, sással benőtt területen alig csillan elő a víztükör, a tavat karsztvizek és csapadék táplálják, értékes madárfészkelőhely. A vizet körülölelő rétet a nép „Koldusmező”-nek hívja, mert a legkarsztosabb vidék, kőhalmok sokasága borítja. Ottlétünkkor gombaszedők hajladoztak a réten, szomorúan mutatták csekély zsákmányukat.

Kékkút községnél római kori maradványok – falak, síremlék – bizonyítják, hogy valaha az Itáliából Aquincumba vezető út mentén település állhatott itt. A falu határában fakadó szénsavas forrást valószínűleg már a rómaiak ismerték. A 18–19. században több – a tájjal foglalkozó tudós – írt az itteni savanyúvízről. A palackozás 1907-ben kezdődött. Akkor „Kékkúti Anna-forrás víz” néven forgalmazták. Az 1911. évi Magyar Fürdő-kalauzban cukorbetegség, vérszegénység, vesebaj és emésztési zavarok ellen ajánlják az orvosok. A párizsi nemzetközi kereskedelmi és gazdasági kiállításon 1912-ben a legjobb ásványvíz aranyérmet nyerte el. 1924-ben a népjóléti és munkaügyi miniszter határozatával gyógyvízzé minősítette a forrásvizet. Tulajdonosváltás során az elnevezés Theodorára változott, ami isten ajándékát jelenti. A legenda szerint Theodora császárné, Justinianus bizánci császár feleségének kedvence volt az itteni savanyúvíz. A táncosnőből társcsászárrá emelkedett nő nagy hatással lehetett férjére, ennek következtében például több, nőknek kedvező törvény született meg. A tíz méter mélyről, több száz millió éves kőzetek közül feltörő forrás vizének oldott ásványianyag-tartalma jelentős: literenként 1600 milligramm, s ebben kiemelkedően magas a kalciumtartalom. A palackozáshoz már több kutat használnak. Az ásványvíz napjainkban is – szénsavas és szénsavmentes formában – palackozva kapható.

A salföldi pálos kolostor romjait kellemes erdei séta után, makkszőnyegen keresztül közelíthettük meg. Hatalmas tölgyek őrzik a Mária Magdolnának szentelt templom, kolostor maradványait. A 15. században 60 pálos kolostor működött Magyarországon. Az erdőben megbúvó szent hely hangulatát a Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. információs tábláján olvasható Áprily Lajos-verssorok híven adják vissza: „Hagyd ott a várost. Csend övembe jöjj, / Hagyd ott az ingerült és hetyke szókat. / Itt fákat, felhőt, forrást üdvözölj, / S hallgasd a zengő, mámoros rigókat.” Megfogadjuk a költő szavait, a Káli-medence nagy részét ugyan bejártuk, de tudjuk, még visszatérünk, hiszen akad látnivaló máskorra is.

Csermák Judit

Támogassa az ujszo.com-ot

Az elmúlt időszakban arra kértük olvasóinkat, járuljanak hozzá az ujszo.com működéséhez annak érdekében, hogy a jelentős költségekkel járó hiteles, megbízható hírszolgáltatást hosszú távon biztosítani tudjuk.

Köszönjük a pozitív fogadtatást. Jó érzés tudni, milyen sokan tartják fontosnak a független, magyar nyelvű újságírás fennmaradását Dél-Szlovákiában, és milyen sokan szeretik az Új Szót.

A beérkezett támogatások lehetővé tették, hogy új munkatárssal bővítsük az ujszo.com professzionális csapatát, fejlesszük szolgáltatásainkat, növeljük az ügyeletben töltött órák számát. Nagyszerű eredmény ez olyan gazdasági környezetben, ahol a fejlesztések helyett a költségek visszafogása került sok helyen célkeresztbe.

Hálásak vagyunk eddigi támogatásaikért, és kérjük, továbbra is segítsék az ujszo.com fejlesztését. Számítunk Önökre. Önök is számíthatnak ránk.

Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Ivan Korčok

Korčok: Ez itt nem Felvidék!

rendőrség

Szigorít Ausztria: Augusztus 15-től csak a teljesen védettek léphetnek be az országba

Kisebbségi Kulturális Alap kultminor

A BMI a KKA-ról szóló módosítás hátrányaira figyelmeztet

tuntetés
Frissítve

Beavatkozott a rendőrség a Hodzsa téren tüntetők ellen (GALÉRIA)

m

Diplomáciai jegyzéket küldött Magyarországnak a szlovák külügyminisztérium

South Park

Rengeteg South Park epizód érkezik még

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.