A Föld legveszélyesebb állata: évente egymillió ember haláláért felelős

Mielőtt rátérnénk a történet főszereplőjére, tisztázzunk néhány tényt. Bár a tengeri ragadozók gyakran szerepelnek filmekben és hírekben, a cápák évente átlagosan mindössze tíz embert ölnek meg. Összehasonlításképpen: a fejre eső kókuszdiók évente körülbelül 150 halálesetet okoznak. A cápák tehát közel sem olyan félelmetesek, mint amilyennek tűnnek.

És mi a helyzet a medvékkel? Észak-Amerikában körülbelül 750 ezer fekete medve él. Hány embert ölnek meg évente? Átlagosan egyet. Igen, egyet. Még a tehenek is „sikeresebbek” halálos balesetek szempontjából – csak az Egyesült Államokban évente 20–22 ember haláláért felelősek. A méret és az agresszivitás tehát nem megbízható mutató.

A pókok ugyan világszerte rettegést keltenek, valójában csak ritkán okoznak halálos marást – főleg azóta, hogy léteznek ellenmérgek. Ez azonban nem mondható el a kígyómarásokról. Az Egészségügyi Világszervezet ezeket „elhanyagolt trópusi betegségeknek” nevezi, mivel évente körülbelül 140 ezer ember hal meg miattuk. Ez is magas szám, de messze elmarad az abszolút „győztestől”: a szúnyogtól.

Ez az apró rovar, amelyet inkább bosszantónak, mint veszélyesnek tartunk, az Amerikai Szúnyogellenes Szövetség szerint évente több mint egymillió halálesetért felelős. Egyes források szerint ez a szám akár két-hárommillió is lehet. A szúnyogok ugyanis számos halálos betegséget terjesztenek. A legsúlyosabb ezek közül a malária, amely évente mintegy 600 ezer áldozatot szed.

A malária terjesztéséért elsősorban az Anopheles nemzetségbe tartozó nőstény szúnyogok felelősek. Csípéskor plazmódium nevű parazitát juttatnak az áldozat vérébe, amely a vörösvértestekben megtelepszik és szaporodni kezd. A betegség leginkább a trópusi és szubtrópusi területeken élőket sújtja. A legsebezhetőbbek a kisgyermekek, akiknek még nincs immunitásuk, és a várandós nők, akiknél a terhesség gyengíti az immunrendszert.

Bár ma már többféle módja van a malária megelőzésének és kezelésének, még mindig hatalmas terhet ró az egyénekre, családokra és nemzetekre. Ami még aggasztóbb, hogy az utóbbi években olyan országokban is megjelent, ahol korábban nem fordult elő. Az Egyesült Államokban például nem számít őshonos betegségnek, de egyre többen hurcolják be külföldről. Hasonló a helyzet Dél-Franciaországban is, ahol elszórtan már felbukkannak esetek.

A malária azonban nem az egyetlen betegség, amit szúnyogok terjesztenek. Ilyen például a dengue-láz is – egy vírusos megbetegedés, amely hasonló éghajlati övezetekben fordul elő, és már az USA egyes területein is gyakori. Bár a legtöbb beteg idővel felépül, a dengue lefolyása gyakran nagyon kellemetlen.

A szúnyogok képesek terjeszteni a nyugat-nílusi vírusos lázat is. Ez ritkán halálos, de az esetek körülbelül egy százalékában idegrendszeri károsodást okozhat, ami halállal is végződhet. Ráadásul jelenleg nincs rá célzott kezelés. Ha mindezt összeadjuk, legalább egymillió halálesetet kapunk évente. A szúnyog tehát bolygónk egyik legrettegettebb gyilkosa – és mivel a világ egyre melegebbé válik, olyan helyeken is elterjedhet, ahol korábban nem tudott túlélni. A világ több pontján kampányok és programok igyekeznek korlátozni a szúnyogok emberi egészségre gyakorolt hatását. Néhány közülük igen sikeres, de ez a harc még messze nem ért véget.

(pluska)