4500 éves, 1264 darabos legót raknak össze a tudósok

Egyiptom legnagyobb régészeti laboratóriumát állították fel a Gízai-fennsíkon, hogy restaurálhassák a fáraó 1987-ben felfedezett és azóta feltárt második napbárkáját. A fából készült hajót 4500 éve építették az Óbirodalomban uralkodó IV. dinasztia második fáraója számára, hogy halálakor azon utazhasson a túlvilágra Ré napistennel. A bárkát több mint ezer darabra szedve temették el a fáraó piramisa közelében mészkőtömbökkel fedett sírokba. A bárka 43 méter hosszú párját már korábban feltárták, kiemelték és restaurálták, és jelenleg a Gízai-fennsíkon lévő napbárka múzeumban látható. A második napbárka helyreállítását a japán Nemzetközi Együttműködési Hivatal és a Higasi Nippon Nemzetközi Egyetem finanszírozza, a régészek és restaurátorok 2020-ra tervezik befejezni a helyreállítási munkálatok első szakaszát. Ejssza Zejdan, a restaurálást végző egyiptomi csoport vezetője elmondta, a laboratórium létrehozására ezért volt szükség, mert a hajó 1264 darabja közül számos túlságosan törékeny és nagy ahhoz, hogy elszállítsák a helyszínről. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"270767","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"325","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] Mindkét napbárkát libanoni cédrusból és egyiptomi akácból készítették. A szakemberek reményei szerint a második hajót ugyanúgy sikerül restaurálni, mint az elsőt. Az i. e. XXVII-XXVI. században uralkodó Kheopsz (Hufu) a IV. dinasztia 2. uralkodója volt. Uralma a hatalom csúcspontját jelentette az Óbirodalom korában. Gízai piramisa a legnagyobb piramis, amelynek magassága eléri a 146,5 métert. A munka bonyolultságára utal, hogy 2011-ben Záhi Havvász akkori egyiptomi régészeti miniszter a második napbárka feltárásakor annak a reményének adott hangot, hogy négy év alatt sikerül restaurálni a páratlan műkincset.