Szélmalomharc a multikkal

Lassan nem telik el hét anélkül, hogy valamelyik kelet-európai uniós tagország ne rukkolna elő egy-egy újabb elemzéssel arról, hogy a multik silányabb minőségű élelmiszerekkel árasztják el régiónk üzleteit, míg a minőségi áru a nyugati tagországokban élőknek jut.

E héten Pozsonyban uniós szintű konferencián vitatják meg a témát, amellyel már Brüsszel is komolyabban foglalkozik. A keleti uniós tagországok ezzel kapcsolatos stratégiája azonban – legalábbis a korábbi lépéseiket figyelembe véve – rendkívül gyanús.

Évek óta mást sem hallunk a földművelésügyi tárca, az élelmiszer-felügyelet és a mezőgazdasági szakmai szervezetek képviselőitől, mint hogy a szlovákiai fogyasztóknak hazai élelmiszert kellene vásárolniuk, a külföldről behozott áru ugyanis silányabb minőségű, szemben a szlovákiaival, amely a legszigorúbb normáknak is megfelel. A hazai élelmiszerek vásárlásával ráadásul az itteni termelőket, gyártókat támogatjuk, hozzájárulva a foglalkoztatottság növekedéséhez és a gazdaság fellendítéséhez – hangzik a kormánypropaganda.

A fogyasztói nacionalizmus népszerűsítése azonban nem csupán Szlovákiára jellemző, régiónk szinte összes országában azt próbálják belesulykolni az emberek fejébe, hogy nincs jobb a hazai élelmiszereknél.

Ebbe a közegbe dobták be hónapokkal ezelőtt a hírt, hogy a multik a keleti uniós tagországokba más összetételű termékeket szállítanak, mint a nyugatiakba. Azóta régiónk szinte összes országában született valamilyen felmérés, amely azt hivatott alátámasztani, hogy a multik „szeméttel” etetnek bennünket. Már ezek, a többnyire az adott országok élelmiszerfelügyeletei által elvégzett ellenőrzések is vitathatók, hiszen általában csak pár terméket ellenőriztek, és azok esetében is rendkívül csekélyek voltak az eltérések, ami a politikusoknak persze nem vette el a kedvét attól, hogy az egész dolgot alaposan felfújják. Ez azonban még mindig beleillett a korábban vallott stratégiájukba, amely szerint a külföldről behozott áru silány, ezért megéri a hazait vásárolni. Vagyis, ha következetesek lettek volna, titokban még örültek is volna a kettős minőségnek, hiszen ennek köszönhetően még hatékonyabban ágálhattak volna a behozatal ellen. Az élelmiszer-felügyeletek pedig összehasonlíthatták volna a multik által gyártott termékeket a hazaiakkal, bebizonyítva, hogy ez utóbbiak sokkal jobb minőségűek.

Ehelyett azonban egész más irányba mozdultak el. Régiónk szinte összes politikusa most azt követeli a multiktól, hogy a keleti uniós tagországokba is ugyanolyan minőségű termékeket szállítsanak, mint a nyugatiakba. A témát pedig már uniós szinten tárgyalják.

Miért nem tartottak ki régiónk politikusai a korábbi stratégiájuk mellett? Miért nem használták fel az ellenőrzéseket arra, hogy a hazai gyártókat népszerűsítsék? Nos, valószínűleg azért, mert ők is tudják, hogy a multik által forgalmazott élelmiszerek minőség szempontjából a legtöbb esetben még akkor is lekörözik a hazai gyártók termékeit, ha nem teljesen azonosak azokkal, amelyeket a nyugati üzletekben forgalmaznak. Ezért nem várható az sem, hogy egy olyan elemzés is születne, amely a hazai élelmiszereket hasonlítaná össze a multik által forgalmazottal. És persze ezért iszik a multik kritikájában élenjáró kormányfőnk is eredeti kólát, és nem valamilyen hazai utánzatot.

Ajánló