Életet lehelnének a gútai Szent Rozália parkba

Gúta |

Értékelemzéssel segítené az önkormányzat és a városvezetés döntéshozó munkáját a nemrég alakult Köz-Ért Polgári Körök csapata, amely első, a Szent Rozália park hasznosításáról, revitalizációjáról szóló elemzését a napokban mutatta be az újságíróknak és az érdeklődőknek. 

A csövesek miatt fokozatosan kiszorult az élet a parkból
A szerző felvétele

Az anyag a Magyarországon és szerte a világban évek óta sikeresen alkalmazott Érték módszertan (Value metodology) szabvány szerint készült, Szeiner Zsuzsanna szakértő vezetésével, Rigó Andrea szociális munkás, pedagógus, Zsélyi Zoltán városi rendőr, Kurucz József civil aktivista, valamint Samu István önkormányzati képviselő, a Köz-Ért elnökének közreműködésével. A módszer lényege, hogy megtalálja a közpénzek elköltésének leghatékonyabb módját, azaz hogy optimális költségráfordítással a lehető legnagyobb hatékonyságot lehessen elérni. 

Negyven ajánlás 

„Az utóbbi években komoly problémát jelent a városban, hogy 8-10 személy, bár többségük nem hajléktalan, mégis szinte állandóan a Szent Rozália parkban tartózkodik, kiszorítva onnan a kisgyerekes családokat, a sétálókat, a fiatal párokat. Sokszor zaklatják az arra járókat, büdösek, ittasak. Az általuk bitorolt padokra aztán senkinek nincs kedve leülni, fennáll a fertőzés veszélye is. Miattuk gyakorlatilag nincs élet a parkban – mutatott rá Samu István. – Miközben arra kerestük a választ, hogyan lehetne eltávolítani onnan ezeket a személyeket, arra a következtetésre jutottunk, hogy a park hasznosítására kell megoldást találni, újra életet kell lehelni bele, és ha nagyobb lesz ott a mozgás, több a rendezvény, a szórakozási lehetőség, akkor kiszorulnak a csövesek.” Az elemzés alapján közel negyven ajánlást fogalmaztak meg, a látogatási szabályzat kidolgozásától a park körbekerítésén, a városi rendőrség állományának bővítésén, új játszóelemek elhelyezésén, közösségi programok szervezésén át egy szociális ház létrehozásáig. Itt nemcsak tisztálkodásra lenne lehetőség, hanem nappali melegedőként vagy akár hajléktalanszállóként is működhetne, de a hivatali ügyintézéshez is tanácsokat, segítséget kaphatnának a rászorulók. 

Terepmunkás kell 

A szociális ház mellett az anyag kidolgozóinak egyik legfontosabb következtetése, hogy mindenképpen szükség van szociális terepmunkásokra, a városnak újra be kellene kapcsolódnia olyan pályázatokba, amelyek erre a célra anyagi támogatást nyújtanak. Néhány évvel ezelőtt – szintén pályázatnak köszönhetően – két éven át foglalkoztatott a város szociális terepmunkásokat, ami akkor pozitív eredményeket hozott. A vitában többen rámutattak, hogy most van folyamatban a város szociális-gazdasági közösségi tervének kidolgozása, úgyhogy ezeket az ajánlásokat mindenképpen bele kellene foglalni, pályázni ugyanis csak azokra a célokra lehet, amiket ez a terv tartalmaz. Az elemzés bemutatására a meghívás ellenére mindössze két önkormányzati képviselő jött el, nem jelent meg a város polgármestere és a szociális bizottság egyetlen tagja sem. 

Érvek és ellenérvek 

A vitában hozzászólók nem mindenben értettek egyet az elhangzottakkal. Volt, aki szerint egy szociális ház létesítése a környező településekről is a városba vonzaná a hajléktalanokat. Mások kételkedtek abban, hogy azzal lehetne kiszorítani a csöveseket a parkból, ha ott nagyobb lenne az élet. Hiszen ezek az emberek kéregetésből tartják fenn magukat, és ha többen fordulnának meg a parkban, attól csak több „bevételt” remélnének. Az alkoholfogyasztást már most is rendelet tiltja a parkban, de ezt sem tartják be, ha városi rendőr megbünteti őket, egyszerűen széttépik a büntetőcédulát. Szociális terepmunkásokra azonban mindenki szerint szükség van, és nemcsak amiatt, hogy a parkban tanyázókat próbálják legalább részben reszocializálni, tisztálkodásra bírni, hanem a mélyszegénységben élők megsegítése miatt is. Felvetődött továbbá, hogy az uzsorások miatt csak idő kérdése, mikor kerülnek családok az utcára. 

Samu István összegzésként leszögezte: anyaguk bizonyára nem tökéletes, nem elégíti ki mindenki igényeit, de jó kiindulási alapként szolgálhat a további párbeszédhez. A tanulmányt eljuttatták valamennyi önkormányzati képviselőhöz, és remélik, hogy konstruktív vita alakul ki róla a testületben is. 

Ajánló