Kozmikus "nagyítón" át figyeltek meg egy messzi-messzi galaxist

Zürich |

Egyfajta kozmikus nagyítóhatásnak köszönhetően sikerült megismerni egy hatmilliárd fényévre lévő gigantikus galaxis szerkezetét svájci kutatóknak.

Az ilyen galaxisoknak a nagy távolság miatt eddig felderítetlen volt a szerkezetük. A Hubble űrteleszkóp azonban már 10 éve lehetővé teszi a szakértőknek, hogy az univerzum mélyére lássanak és 6-7 milliárd fényévnyi távolságra lévő csillagrendszereket figyeljenek meg. Ott olyan gigantikus galaxisok lehetnek, amelyek ezerszer nagyobbak, mint a Tejútrendszer. Úgy tűnik, hogy ezek átmérője átlagosan több mint 3000 fényévnyi is lehet. 

Eddig nehézségekbe ütközött ezen galaxisok részleteinek megismerése, ezért a csillagászok főként szimulációkra támaszkodtak, mint ahogyan a Zürichi Egyetem szakértői is. Ezúttal azonban a Genfi Egyetem tudósaival és más külföldi kutatókkal közös munkájuk során megfigyelésekkel nyertek bizonyítékot elméleteikhez.

Egyfajta kozmikus nagyítóhatást, az úgynevezett gravitációs lencsehatást használták a csillagászok: a nagy tömegű kozmikus objektumok gravitációs mezeje meghajlítja a fényt, például a mögöttük lévő galaxisfényét. A gravitációs mező úgy hat, mint egy lencse és megváltoztatja a mögötte lévő objektum kiterjedési irányát. 

Egy ilyen gravitációs lencsén át teleszkóppal szemlélve a kutatók az óriásgalaxist többszörözve, széttöredezve és felnagyítva látták. A hosszúkás felvételek úgy néznek ki, mintha kozmikus kígyók lennének - írják a tudósok a Nature Astronomy című szaklapban.

"A lencse által felnagyított képek sokkal pontosabbak és világosabbak. Százszor kisebb részleteket tudunk felismerni és öt különböző felbontást összehasonlítani a gigantikus csillaghalmazok szerkezetének és méretének meghatározásához" - mondta Daniel Schaerer, a Genfi Egyetem munkatársa. 

Az eredmények szerint a csillaghalmazok nem teljesen akkorák és akkora tömegűek, mint ahogyan a Hubble felvételeiből következtetni lehetne. A megfigyelt óriásgalaxis ráadásul nem egyetlen gigantikus csillaghalmazból áll, hanem több kisebből tevődik össze. 

"A gigantikus halmazok ilyen távoli galaxisokban nyilvánvalóan egészen speciális körülmények között fejlődnek ki. Az, hogy ennél a galaxisnál nem így történt, a nagy megfigyelési távolság miatt eddig egyáltalán nem volt bizonyítható" - idézi Valentina Tamburellót, a tanulmány vezetőjét a Zürichi Egyetem közleménye.

Ajánló