Ez a hét a legjobb az influenza elleni védőoltásra

Európában évente 50 millió ember betegszik meg influenzában. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a közelgő járvánnyal kapcsolatban arra figyelmeztet, hogy a veszélyeztetett csoportoknak fokozottan védekezniük kell az influenzavírus ellen. Szlovákiában még a korábbi évekhez viszonyítva is jelenleg rendkívül alacsony a beoltottak aránya.

Kép: Fotolia
Védőoltás: tévhitek és tények

Tévhit: Miért kellene az egészséges embernek beoltatnia magát, ha soha nem volt influenzája?

Tény: Az, hogy valaki még soha nem kapott influenzát, nem jelenti azt, hogy az idei járvány során nem betegszik meg. Lehet vírushordozó, veszélyeztetheti a környezetében azokat, akiket valami miatt nem lehet beoltani, s akiknek az influenza életveszélyes is lehet. Ha ön nem tartozik a veszélyeztettek közé, de kéri a védőoltást, ezzel megakadályozza a vírus átterjedését más, veszélyben lévő emberekre. Jó tudni, hogy a beoltott személy nem terjeszti a vírust.

Tévhit: Influenzát a védőoltás is okozhat.

Tény: A vakcina nem aktív, élettelen vírusrészeket tartalmaz, s a beoltott ember nem kaphat tőle influenzát. Ez a téves nézet abból ered, hogy a vakcina beadása után körülbelül két hétbe telik, amíg a szervezet kitermeli a megfelelő mennyiségű ellenanyagokat. A szervezet csak ezután nevezhető védettnek. A páciens a védőoltás után csak akkor kaphat influenzát, ha már akkor megfertőződött, mielőtt a szervezet az ellenanyagokat kitermelte. Ebben az esetben más vírusos betegségről van szó. Lehet, hogy olyan törzs fertőzte meg, amelyet a vakcina nem tartalmazott. Ilyenkor a szérum csak részben hat, de mindenképpen enyhíti a betegség lefolyását. Az oltás után a betegséghez hasonló tünetek jelentkezhetnek: láz, izomfájdalom. Ám ezek csak 1-2 napig tartanak, s következmények nélkül elmúlnak.

Tévhit: Aki a múlt évben megkapta a vakcinát, idén nincs rá szüksége.

Tény: Az influenzavírus rendkívül változó. Az influenza elleni oltóanyag eltér a többi oltóanyagtól: az aktuálisan keringő vírustörzstől függően évente változik az összetétele, ezért kell évente oltani. Még akkor is ajánlott az oltás, ha a influenzavakcina összetétele megegyezik az elmúlt szezon vakcinájával, ugyanis az ellenanyagok 6-12 hónapig védenek a vírus ellen. Az aktuális vakcina összetételét a WHO és a Humán Gyógyszerek Bizottságának szakemberei javasolják. A vakcina felkészíti a szervezetet a vírus elleni harcra. Sokkal jobban tudnak védekezni az influenza ellen azok, akik rendszeresen beoltatják magukat.

Tévhit: Elég szájvédővel védekezni.

Tény: Nem elég. Szájvédővel a beteg a környezetét védi, hogy tüsszentéssel és köhögéssel ne terjedjen a vírus. A vírus nemcsak cseppfertőzéssel terjed, hanem fertőzött tárgyakkal is, mert a kórokozó szobahőmérsékleten a porban 14 napig is életképes marad. Saját védelmünk érdekében meg kell akadályozni, hogy a vírus a szembe, a szájba vagy az orrba kerüljön. A szájvédőnek abban van jelentősége, hogy a vírus ne terjedjen tovább.

Tévhit: Jobb legyőzni a vírust, meg beoltatni magunkat.

Tény: A influenza súlyos betegség, elsősorban a terhes nőkre, a gyerekekre, az idősekre és a krónikus betegségben szenvedőkre nézve. Esetükben súlyos szövődményeket, sőt halált is okozhat. Ezért a védőoltás határozottan biztonságosabb, mint a betegség. (ki)

Azért szervezték meg az illetékesek az influenza elleni védőoltás hetét, hogy mindenkit arra ösztönözzön: oltassa be magát! Nem tévhit, hanem valóság, hogy Szlovákiában évente 600-1000 ember hal meg az influenza szövődményeinek következtében, pedig a vakcinát mindhárom biztosító teljes mértékben fizeti. A ma kezdődő hét az az időszak, amikor ha beoltatja magát az ember, szervezete még képes a főszezonig ellenanyagot termelni. A Szlovák Epidemiológiai és Vakcinológiai Társaság nagy hangsúlyt helyez arra, hogy az embereket minél részletesebben tájékoztassák a fertőzés kockázatairól, az influenzát ugyanis gyakran összetévesztik más, kevésbé súlyos vírusos megbetegedéssel. A szakemberek figyelmeztetnek: ne becsüljük le az influenza okozta egészségi szövődményeket, mint például a melléküreg-, a középfülgyulladást, a bakteriális tüdőgyulladást, továbbá az idegrendszeri szövődményeket, a görcsöket, az agygyulladást.

Krónikus betegek veszélyben

A felmérések azt mutatják, hogy influenzajárvány idején megnő a heveny szívinfarktus előfordulása. Ha a terhes nő influenzavírussal fertőződik, a csecsemő alacsony születési súllyal jöhet a világra, spontán vetélés következhet be, vagy egyéb szülési szövődmény állhat elő. A veszélyeztetett csoportok közül sokan nem közvetlenül az influenzában halnak meg, hanem a krónikus betegség miatt romlik az állapotuk. „Becslések szerint az influenzajárvány idején a másodlagos szövődmények miatt 600-1000 ember hal meg évente Szlovákiában” – mondta dr. Zuzana Krištúfková, az epidemiológiai társaság elnöke.

Nemcsak a betegeknek, hanem az orvosoknak is nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk arra, hogy minél több beteg beoltassa magát. Az ügyet szolgálná, ha az általános orvosok az influenzaszezon közeledtével a rendelési órák idején időpontokat jelölnének ki az egészséges és beteg páciensek oltására.

Kik a veszélyeztetettek?

A WHO főleg a terhes nőknek, az 59 évnél idősebbeknek, az intézményekben élőknek, a krónikus betegeknek (a légúti, a szívés érrendszeri, a vese- és húgyúti, továbbá a nemi betegségekben, az anyagcserezavarban, az AIDS-ben szenvedőknek és a szervátültetetésen átesetteknek, valamint gyerekeknek 6 hónaptól 5 éves korig, és az egészségügyi dolgozóknak ajánlja a védőoltást. Az lenne az ideális, ha a népesség 30 százaléka beoltatná magát influenza ellen. Szlovákia kötelezte magát, hogy 2017-ig eléri ezt az értéket. „A 2016–17-es idényben mindössze 4,4 százalékos volt a beoltottság, ami az egyik legrosszabb arány Európában annak ellenére, hogy a vakcinát minden biztosító teljes egészében megtéríti ügyfeleinek” – állapította meg Krištúfková.

Az elmúlt szezonban 1 562 630-an betegedtek meg heveny légúti betegségben, 31 esetben súlyos légzőszervi betegség is előfordult, amit valószínűleg az influenzavírus okozott.

Nyolc beteg belehalt a betegségbe, de nem minden esetben sikerült bizonyítani az influenzavírus jelenlétét. Az említett nyolc közül ötnél. Hat elhunyt esetében más körülmény is kimutatható volt, például tüdőbetegség, magas vérnyomás, cukorbetegség.

Amit tudni kell...

Az influenza vagy náthaláz fertőző vírusos betegség, ami levegővel, köhögéssel és tüsszentéssel emberről emberrel terjed. A vírus genetikai elváltozásai világszerte több pandémiát okoztak, aminek következtében emberek milliói haltak meg. Az egyedüli hatásos védekezés a védőoltás. Gyakori és súlyos betegség, amire az antibiotikum nem hat, mert vírus okozza. Hirtelen jelentkezik, az egész szervezetet legyengíti, ízületi és izomfájdalmak jelentkeznek. Több vírus is van, ami a légutak fertőzését okozza, s tünetei az influenzához hasonlítanak. Ilyenkor „az influenzához hasonló betegségről” van szó. Az influenzától csak laboratóriumi kivizsgálások alapján lehet megkülönböztetni. Főszezonban kevesebb mint az összes betegség 20 százalékát teszik ki ezek a betegségek.

(kovács)

Ajánló