Elhalasztották a kurdisztáni választásokat

Erbíl |

Bizonytalan időre elhalasztották a november 1-jére tervezett kurdisztáni parlamenti és elnökválasztást az iraki autonóm régió és a bagdadi központi vezetés között kialakult konfliktus miatt - jelentette be szerdán a kurdisztáni választási bizottság.

A szíriai kurdok is utcára vonultak a szeptember 25-ei népszavazás után
SITA/AP-felvétel

A testület közleményében hangsúlyozta, hogy felfüggesztette e választások előkészítésével kapcsolatos munkáját a "kialakult helyzetre" való tekintettel.

A bejelentés hátterében az áll, hogy az iraki hadsereg a napokban ismét fennhatósága alá vonta azokat a Dijála, Ninive és Kirkuk tartománybeli területeket, ahonnan az elmúlt három évben a kurd erők kiszorították az Iszlám Államot, ellenőrzésük alá vonva őket. Eközben a kurd rivális erők ellentétei is kiéleződtek.

A Kurdisztán Hazafias Szövetség (PUK), a Kurdisztáni Demokratikus Párt (KDP) és a Gorran párt augusztus óta vitában áll egymással a régió elnöki tisztségével kapcsolatban. A posztot 2005 óta a KDP-t vezető Maszúd Barzáni tölti be, dacára annak, hogy a törvények szerint csak 8 évig lehet elnök ugyanaz a személy Kurdisztánban. Barzáni az Iszlám Állam dzsihadista szervezet jelentette fenyegetést hangoztatva maradni akart posztján, de a PUK és a Gorran távozását követelik és korrupcióval vádolják. A hírügynökségek viszont emlékeztetnek, hogy Barzáni több alkalommal is jelezte: mégsem kívánja újra jelöltetni magát.

A bizottság vezetője korábban az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy eddig egyetlen induló, Mohammed Tofik Rahim (Barzáni egyik neves politikai ellenfele) jelöltsége felel meg a választáson való indulás feltételeinek. Mivel azonban két napot késett a jelöléssel, a testület érvénytelennek tekintette azt. A szerdai közlemény szerint jelen pillanatban egyetlen jelölt sincs a mezőnyben, a választások új időpontjának a kijelölése pedig a kurdisztáni parlament feladata lesz.

Az ügy előzménye az volt, hogy az autonóm Kurdisztánban és más, az Iszlám Államtól a kurdok által visszafoglalt észak-iraki területeken szeptember 25-én népszavazást tartottak a régió függetlenségéről, és a szavazók nagy többsége az elszakadásra voksolt. A referendumot Bagdad törvénytelennek minősítette és elutasította. Hasonló volt a több milliós kurd kisebbséggel rendelkező Törökország és Irán reakciója. A népszavazást követően Bagdad, Ankara és Teherán összehangolt megtorló intézkedéseket hozott Erbíl ellen. Időközben az erbíli választási bizottság bejelentette, hogy minden szükséges előkészületet megtett a november 1-jére kitűzött iraki kurd elnök- és parlamenti választásokhoz. Ezt a tevékenységét függesztette fel most.

Az autonóm tartomány és a bagdadi központi vezetés közötti ellentét az utóbbi napokban fegyveres konfliktussá fajult. Az iraki haderő Haider al-Abádi miniszterelnök parancsára hétfőn offenzívát indított a vitatott hovatartozású Kirkuk tartományban. A kormányfő utasította a hadsereget, hogy foglalja vissza a pesmergák által az Iszlám Állam dzsihadista szervezettől megszerzett területeket. Bár néhol összecsapások is voltak, a kurd harcosok több helyen inkább visszavonultak, látván a túlerőben lévő katonaság előrenyomulását.

Az iraki hadsereg szerdán közölte: a kétnapos művelet elérte célját, és három tartományban (Dijála, Ninive és Kirkuk) sikerült helyreállítani a biztonságot, és Bagdad fennhatósága alá vonta azokat a területeket, ahonnan az elmúlt három évben a kurd erők kiszorították az Iszlám Államot, majd ellenőrzésük alá vonták őket.

Ajánló