Kurz lehet az osztrák kancellár

Bécs |

A vasárnap lebonyolított ausztriai parlamenti választás előzetes végeredménye szerint a szavazáson a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) győzött a voksok 31,6 százalékával, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ, 26,9) és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ, 26,3 százalék) előtt.

SITA/AP-felvétel
Kicsoda Sebastian Kurz?

Az eddigi külügyminiszter a világ legfiatalabb kormányfője lehet, ha pártjának sikerül olyan koalíciós partnereket találnia, amelyekkel kormányt alakíthat.

Kurz az elemzések szerint elsősorban azzal tudta magát a legnépszerűbb politikussá tenni hazájában, hogy tavalyelőtt, a migrációs válság idején szigorú változásokat szorgalmazott a bevándorlási politikában, ráadásul anélkül, hogy hangvétele idegenellenes jelleget öltött volna. Ezek egy része már meg is valósult az eddigi nagykoalíciós kormányzat irányításával - például 37 500 főben felső korlátot szabtak az országban befogadható menedékkérők számára -, de az ÖVP-elnök még további korlátozásokat tervez, amelyekről választási kampányában is sok részletet el is árult. A párt a jelenlegi tartományi szabályozás helyett például országos szinten írná elő a menekülteknek folyósítandó támogatási összeget, és növelné a természetbeni hozzájárulást, német tanfolyamokon való részvétel, lakhatási vagy ellátási juttatás formájában. A menedékkérők az első öt évben csupán 560 eurós havi segélyt kapnának fejenként, és csak ötéves tartózkodás és legalább egy évig fennálló munkaviszonyt részesülnének teljes körűen az osztrák szociális ellátórendszerből. Egy további elképzelés szerint az Ausztriában dolgozó uniós polgárok külföldön élő gyerekei után folyósított szociális támogatást a származási ország szintjéhez igazítanák.

Az 1986 augusztusában született Kurz nagyon fiatalon kezdte meg politikai pályafutását, annak ellenére, hogy egy bécsi munkásnegyedből származik, édesanyja tanárnő, apja pedig műszaki területen dolgozó szakember. A Bécsi Egyetemen megkezdett jogi tanulmányait 2011-ben felfüggesztette, hogy politikai karrierjére tudjon koncentrálni.

Nagyon hamar kiderült, hogy ő lehet pártjának üdvöskéje, aki ismét felfuttatja az ÖVP-t, amely az előző választáson minden idők leggyengébb eredményét érte el. Huszonnégy évesen Kurz már államtitkár volt, 27 évesen pedig miniszter. Idén májusban választották pártelnökké, pedig kemény feltételeket támasztott: elfogadtatta a pártvezetéssel, hogy a pártelnök hatáskörébe tartozzanak a személyi döntések, önállóan állíthassa össze pártja szövetségi választási listáját, önállóan választhassa meg a jövendő pártfőtitkárt és kormányzati csapatát, és szabad kezet kapott a koalíciós tárgyalásokhoz is. 

A várható új kancellár egyik titka éppen fiatalságában rejlik. Dinamikus, de nyugodt, mindig koncentrált és határozott, diplomatikus. Igaz, bírálói szerint kommunikációja túlságosan sablonos, reagálásai az egyes ügyekben kiszámíthatók. 

Kurz szereti a természetet és egyik hobbija a hegymászás. A mostani választási harcban is egy ízben egy 3000 méter magas hegy tetejéről kampányolt, azt üzenve választóinak, hogy aki helyes döntéseket hoz, ismét csúcsra vezetheti az országot.

Politikai tehetségének jeleként értékelik azt, hogy a migrációs politikára vonatkozó nézeteit más európai országok is átvették. Ez egyúttal növelte nemzetközi ismertségét és elismertségét.

Az eredmény a választókörzetekben leadott szavazatok 100 százalékának megszámlálását követően alakult ki, de nem teljes, csak a levélben érkezett voksok megszámlálása után, csütörtökön lesz végleges. Az osztrák hagyományoknak megfelelően magában foglalja ugyanakkor a levélszavazatokra vonatkozó becslést is. A közel 6,5 millió választásra jogosult közül több százezren szavaztak levélben. 

A levélszavazatokra vonatkozó becslést nem tartalmazó adatok, csak a ténylegesen megszámlált szavazatok alapján ugyanakkor a szabadságpárt a második, 0,6 százalékkal megelőzve a szociáldemokratákat. 

Az ÖVP-nek - ha az említett eredmény válik véglegessé - a jelenleginél 15-tel több, 62 képviselője lesz a 183 tagú parlamentben. Az SPÖ továbbra is 52, az FPÖ pedig immár 51 képviselővel rendelkezhet, 11-gyel többel, mint eddig. 

A választási eredmények nyomán minden bizonnyal a konzervatív ÖVP-t vezető Sebastian Kurz kap kormányalakítási megbízást. Az elemzők leginkább egy néppárti-szabadságpárti koalícióra számítanak, Kurz azonban vasárnap este azt mondta, hogy több lehetőséget lát, és egyelőre ezek egyikét sem zárja ki. Hozzátette, hogy stabil kormányt szeretne.

Alexander van der Bellen köztársasági elnök a szavazás után jelezte, hogy várhatóan Kurznak ad megbízást kormányalakításra, de ezzel mindenképpen megvárja a végeredményt, amelyet a választási hatóságok csütörtökre ígérnek.

A választás további meglepetése, hogy a Zöldek pártja nagy valószínűséggel kiesett a parlamentből, miután 3,9 százalékos eredményével nem érte el a 4 százalékos bejutási küszöböt. 

Új pártként bekerült viszont a törvényhozásba a Zöldekből kivált Peter Pilz vezette Pilz Listája, amely 4,3 százaléknyi szavazatot szerzett, és 8 képviselői helyre számíthat.

Az ötpárti parlamentbe jutott még az Új Ausztria és Liberális Fórum (NEOS), amelynek elnöke, Matthias Strolz a választás után úgy nyilatkozott, hogy az Európai Unió-párti politikát kívánják képviselni. Ez a párt 5,1 százaléknyi szavazatot szerzett, és várhatóan 10 képviselője lesz.

A fennmaradó 2,1 százaléknyi szavazatot olyan pártok kapták, amelyek nem jutottak be a parlamentbe.

A részvételi arány 79,5 százalék volt.

Sebastian Kurz egyebek mellett azzal tett szert nagy népszerűségre, hogy az osztrák migrációs politika szigorítása mellett állt ki. Egyes elemzők rámutatnak, hogy ezen a téren az elképzelései közel állnak a radikálisnak tartott FPÖ-éhez, azzal a fontos különbséggel, hogy teljesen mentesek az idegengyűlölettől és a rasszizmustól. A kampányban még maga az FPÖ is menekültpolitikájának plagizálásával vádolta meg az ÖVP-t.


TASR/AP-felvétel

Kurz kormányra kerülése esetére számos nagy változást, reformot ígért, így a menekültpolitika szigorítása mellett az adóterhek csökkentését és új munkahelyek teremtését is kilátásba helyezte.

A baloldali osztrák pártok és egyes elemzők aggódnak az ÖVP-FPÖ koalíció terve miatt, egyebek között azért, mert úgy ítélik meg, azáltal az ország távolabb kerülhet az Európai Unió fősodrától. Több kommentátor számít arra is, hogy egy ilyen koalíció szorosabb kapcsolatra törekszik majd a Magyarországból, Csehországból, Lengyelországból és Szlovákiából álló visegrádi országcsoporttal.

A vasárnapi választás után Kurz mellett roppant elégedetten nyilatkozott az FPÖ-t vezető Heinz-Christian Strache is, akinek pártja 5,5 százalékot javított legutóbbi parlamenti választási teljesítményén. Ő remek sikernek nevezte pártja szereplését, és megerősítette, hogy az FPÖ nyitott a tárgyalásokra az előtte végzett erők mindegyikével. 

Christian Kern jelenlegi kancellár, az SPÖ elnöke kiemelte, hogy sikerült jobb eredményt elérniük az előzetes közvélemény-kutatások alapján reálisnak tűnő várakozásoknál, ugyanakkor nem titkolta, hogy a kampány előtt ennél jobb eredményben reménykedett. Az SPÖ-t nyár végén az a vád érte, hogy piszkos kampányt folytat az internetes közösségi oldalakon, és tisztességtelen eszközökkel próbálja lejáratni Kurzot, és ez akkor jelentős népszerűségvesztést okozott a pártnak.

Ajánló