A németek többsége elégedetlen a választási kampánnyal

Berlin |

A német lakosság többsége elégedetlen a vasárnapi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választást felvezető kampánnyal - mutatta ki egy kedden ismertetett felmérés.

SITA/AP-felvétel

A Der Tagesspiegel című lap megbízásából készített közvélemény-kutatás alapján a németek 35,1 százaléka kevéssé, további 25,1 százaléka pedig egyáltalán nem elégedett a kampánnyal, a nagyon elégedettek aránya pedig csupán 1,6 százalék.

A választók kétharmada ugyan úgy érzi, hogy a szavazatukért versengő pártok az utóbbi hetekben nem tárgyalták ki kellőképpen a legfontosabb politikai témákat, és csak 25 százalék gondolja, hogy minden fontos ügyről esett elég szó a kampányban, de nem is volt a választási küzdelmet kezdettől fogva meghatározó, domináns téma, amely megosztotta volna a pártokat és szavazóikat.

Azt a kérdést vizsgálva, hogy a választók milyen mindennapi gondjukat, bajukat hiányolták a kampányból, az látszik, hogy nemigen vannak olyan problémák, amelyről nagyon sokan vártak volna alaposabb vitát a pártoktól. Az első helyen a bűzözés áll, de erről is csupán 25 százalék gondolja, hogy nem beszéltek róla eleget a politikusok. A második - 14,2 százalékkal - az albérleti díjak rohamos emelkedése, amely azért fontos a németeknek, mert jellemzően bérlakásban élnek. Az összes többi ügyről 10 százaléknál kevesebben gondolják, hogy nem kapott elég teret a kampányban.

A feszültség és izgalom hiánya részben azzal magyarázható, hogy a kormányzásra esélyes hat párt - az Angela Merkel kancellár vezette jobbközép CDU és bajor testvérpártja, a CSU, a Martin Schulz vezette szociáldemokraták (SPD), az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke), a Zöldek és a jobboldali, piacpárti liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) - kesztyűs kézzel bánt egymással, mindenki tartózkodott a többiek heves bírálatától, hogy ne nehezítse meg az esetleges kormányalakítási tárgyalásokat.

Az online felmérésekkel foglalkozó Civey közvélemény-kutató cég adatai alapján a választók legnagyobb része is úgy érezte, hogy a pártok méltányos, fair kampányt folytatnak. A CDU/CSU és az SPD esetében több mint 50 százalék gondolja ezt, utánuk az FDP következik 44,8 százalékkal, majd a Zöldek 42,1 százalékkal, és a Baloldal 37,9 százalékkal.

A CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) kampányáról viszont a választók 43,7 százaléka azt gondolja, hogy nem volt fair, és mindössze 9 százalék érzi teljes mértékben méltányosnak.

A kampányok tartalmáról alkotott vélemények alapján is kitűnik, hogy a német választókat nem ragadta magával a pártok küzdelme. A CDU/CSU Angela Merkelt középpontba helyező kampányát például 62,5 százalék tartalom nélkülinek ítélte. A legjobbnak az FDP kampányát tartják, de ezt is csak 31,9 százalék érzi igazán meggyőzőnek, hatásosnak.

A pártok támogatottságát mérő felmérésekben a CDU/CSU mögött messze lemaradó SPD a kancellárjelöltek szeptember elején tartott televíziós vitájától várt fordulatot, arra számítottak, hogy a vita révén sikerül meggyőzni sok bizonytalan szavazót. A Civey kutatása alapján ez a számítás nem vált be; a megkérdezettek 71,1 százaléka azt mondta, hogy a vitának semmilyen hatása nem volt választói döntésükre.

A felmérés szerint a kampány egészére is jellemző, hogy főleg a már eleve valamely párt felé húzó szavazók megtartásában hatékony, ezt jelzi, hogy 58,9 százalék azt mondta, a választási küzdelem nyolc hete alatt nem változott választási szándéka.

Egy másik, szintén kedden ismertetett kutatás alapján a vasárnapi választáson a kormánypártok - a CDU/CSU és az SPD - gyengülése, és a kisebb pártok megerősödése várható. Az Insa közvélemény-kutató cég adatai szerint a CDU/CSU a szavazatok 36 százalékát gyűjtheti össze, szemben a legutóbbi, 2013-ban tartott Bundestag-választáson szerzett 41,5 százalékkal, az SPD pedig a 2013-ban szerzett 25,7 százalék után 23 százalékkal végezhet a második helyen.

A harmadik helyért - amely a többi között egy Bundestag-alelnöki tisztséget és a legbefolyásosabbnak tartott parlamenti bizottság, a költségvetési elnöki tisztségét jelenti - szoros a verseny, a kisebb pártok között minimális a különbség: a Baloldal 10 százalékon, az FDP és az AfD 9 százalékon áll, a Zöldek 8 százalékot szerezhetnek az Insa mérése szerint. Más kutatások alapján inkább az AfD-é lehet a harmadik legnagyobb frakció, de az FDP-nek is van esélye, a Zöldek viszont minden felmérésben némileg hátrébb, 7-8 százalék körül állnak.

 Így leginkább a nagykoalíció folytatása vagy a pártok színei (CDU/CSU: fekete, FDP: sárga, Zöldek: zöld) alapján Jamaica-koalíciónak nevezett CDU/CSU-FDP-Zöldek kormány tűnik valószínűnek.

Ajánló