A magyarokat sem zárja ki a jobboldal

A győzelmi eufória elültével a jobboldali pártoknak komolyan el kell gondolkodniuk azon, mi legyen a további együttműködéssel. A kakukktojás a KDH lehet, ám az OĽaNO és az SaS szerint nem lesz gond az összefogással, sőt, az az MKP és a Híd számára is nyitva állhat. 

Hlinára, Remišovára és Sulíkra nagy nyomást gyakorolnak majd választóik
SITA-felvétel
A jobboldali demokratikus ellenzék közös blokkjának nagy győzelme a hétvégi megyei választásokon némiképp meglepő volt annak ellenére is, hogy a KDH és az SaS fokozatosan erősödött az elmúlt időszakban, és az OĽaNO is meghatározó ellenzéki erő tudott maradni. 
 
Az azonban kérdés, hogy az eddig töredezettnek tűnő szlovák jobboldal összetartó tud-e maradni. A győzelmi eufória a jobboldalon még napokkal a választások után is tart – az SaS, az OĽaNO és a KDH koalíciója, mely néhány hónappal a választások előtt, sok tárgyalás után jött létre, Pozsony, Nagyszombat, Zsolna, Eperjes és Kassa megyét is megszerezte. A pártok vezetői kis forradalomról beszélnek, Richard Sulík, az SaS elnöke pedig szerdai sajtóközleményében arról ír, hogy bebizonyították, a jobboldal együtt tud működni, és erős jelölteket tud állítani. „Most két évünk van arra, hogy bebizonyítsuk, a megyéket hozzáértően és tisztességesen tudjuk vezetni, mert 2020 februárjában a parlamenti választásokon arra kérünk majd mandátumot, hogy Szlovákiát írányíthassuk” – írta Sulík. 
 
A jobboldali megyefőnököknek azonban többnyire nem lesz könnyű dolguk a megye irányításával, a megyei parlamentekben ugyanis nagyon sok független ül, akiket nem köt a pártfegyelem. Emellett pedig a 2020-as választások is messze vannak, előtte, 2018-ban helyhatósági választásokra kerül sor. Az SaS és az OĽaNO környezetéből már elhangzott, ezen a választáson is együttműködnének. Az a terv azonban, hogy a regionális szinten a legjobban beágyazódott KDH-t is bevonják, könnyedén zátonyra futhat. A parlamenten kívüli KDH ugyanis több megyei képviselői helyet szerzett, mint a két parlamenti partnere, holott a megállapodás szerint ők dolgoztak a legkisebb kvótákkal. 
 
Grigorij Mesežnikov politikai elemző szerint a jobboldali összefogás kitarthat, ám azt nem szabad elfelejteni, hogy a megyei választások előtt célzatosan álltak össze a pártok, és a régiókban több helyen csatlakoztak hozzájuk más pártok is – néhol az OKS, Pozsonyban pedig az MKP, mely más megyében végül önállóan indult. „Az SaS, az OĽaNO és a KDH az elkövetkezőkben önállóan fognak dolgozni országos szinten, de a mostani összefogásuk sikere megmarad a tudatukban, működőképes együttműködésre fognak törekedni, és ha elég szavazatot szereznek a parlamenti választásokon a többséghez, könnyebben köthetnek majd koalíciót” – vélekedik az elemző. 
 
KDH-s buktató? 
 
A feszültségforrások ugyanakkor adottak: a KDH már az elkövetkező, 2018-as helyhatósági választásokon egy esetleges együttműködés esetén jóval több pozíciót követelhet magának, mint a megyei választásokon, ahol annak ellenére bizonyultak a legsikeresebbnek, hogy ők kapták a legkevesebb jelölti helyet a koalíciós egyezség szerint. Alojz Hlina, a kereszténydemokraták elnöke a Denník N napilapnak adott interjújában sietett is leszögezni, hogy az együttműködési egyezség a megyei választásokról szólt, és a voksolás napjával le is zárult. „Azt még meglátjuk, köttetik-e új megállapodás. A helyhatósági választásokról beszélni fogunk a pártban. A kereszténydemokraták racionálisak és pragmatikusak lesznek” – magyarázta. 
 
Sok dudás a csárdában 
 
Ráadásul a KDH, az SaS és az OĽaNO is meglehetősen egocentrikus vezetővel bír. Alojz Hlina, Richard Sulík és az utóbbi időben háttérbe vonuló Igor Matovič között gyakran izzott a levegő, Hlina és Sulík például a megyei együttműködés letárgyalását is delegálták, annyira hűvös volt köztük a viszony. Hlina ezt most sem tagadja, ám azt mondja, a politika nem a szeretetről szól, az pedig nem lényeges, hogy jutottak el az eredményig, ha működik a rendszer és jön a siker. Ľubomír Galko, az SaS alelnöke, aki gyakorlatilag a küldönc szerepét töltötte be Hlina és Sulík közt a választások előtt, az Új Szónak azt mondta: szerinte működni fog azegyüttműködés,haaztkeresik,ami összeköti őket. „Az SaS nem csak Sulík úrból, a KDH pedig nem csak Hlina úrból áll. Mi eredményesen végigvittük ezt az együttműködést. Mindkét pártelnök elég érett politikus ahhoz, hogy túllépjen a múltbeli sérelmeken” – jegyezte meg. 
 
Mesežnikov szerint, ha van is tüske a pártelnökökben, a választóik nyomása túl nagy lesz ahhoz, hogy ez komolyabban befolyásolja a jövendőbeli együttműködést – egyszerűen azért, mert nem nagyon lesz más választásuk, mint együtt dolgozni. 
 
Remišová az élre tör 
 
A jövőbeli együttműködés gerincét jelen állás szerint tehát egyelőre az SaS és az OĽaNO adja, melyek Galko szerint természetes szövetségesek. Az együttműködést segítheti, hogy a párt élén már csak névleg áll Igor Matovič, a marsallbot most Veronika Remišová kezében van – akiről Matovič lelkendezve úgy nyilatkozott, a jövőbeli kormányfőt látja benne. Remišová ezt visszafogottan kezeli. „A kormányfőről a választók döntenek, hagyományosan a legerősebb kormánypárt vezetője az” – mondta az Új Szónak, hozzátéve, elsődleges céljuk most a kormány leváltása két és fél év múlva, és inkább a konkrét lépésekkel, programmal foglalkoznak, mint azzal, ki milyen posztot töltsön be a választások után. 
 
Van hely a magyaroknak? 
 
Remišová és Galko is azt mondja, reálisnak látják, sőt, szorgalmazzák az együttműködést a parlamenten kívüli pártokkal, így a KDH mellett az MKP-val is, és nemcsak a 2020-as választásokon, hanem az elkövetkező időszakban megyei szinten is. Galko szerint az MKP számára továbbra is nyitva áll az ajtó, bár az együttműködés a megyei választások során csak Pozsony megyében jött össze. Remišová szerint Nagyszombat megyében is reális esély van a szövetségre Menyhárt József pártjával, mert az MKP erős a régióban. 
 
 
Arra a kérdésre, valamelyik kormánypárttal, például a Híddal együttműködnének-e a helyhatósági választásokon, Remišová nem zárta ki ennek lehetőségét. „A fő elvárásunk a partnereink jelöltjei kapcsán a tisztesség és szakértelem, ezt az SNS-ben és a Smerben nem látjuk” – mondta Remišová. Galko hasonlóképpen nyilatkozott, ám ő az SNS-t sem zárta ki. „Csak a Smert és az ĽSNS-t zárjuk ki ”– mondta. 
 
Mesežnikov szerint az MKP – amennyiben a parlamentbe jut –, természetes szövetségese lehet a jobboldali pártoknak, sőt, alapvetően programja szerint a Híd is a jobboldalra tartozik. 

Ajánló