A főváros a dugókkal küzd, Kassa átláthatatlan

Pozsony/Kassa |

Eltérő problémái vannak az ország két legnagyobb városához tartozó megyének. Pozsony megye elmúlt négy évére a közlekedési helyzet megoldatlansága nyomta rá a bélyegét, a közutak rossz minősége és a forgalmi dugók okozták a legnagyobb problémákat. Kassa megye inkább pénzügyi és szociális gondokkal küszködik, 2016-ban itt fordították a legtöbb pénzt adósságtörlesztésre, és egy felmérés szerint ez az ország legátláthatatlanabbul gazdálkodó megyéje.

Pozsony megyében a felmérések szerint Milan Ftáčnik vezet
SITA-felvétel
Pozsony megye fájó pontja a közlekedés
 
Hivatalosan a leggazdagabb megye, az uniós alapokból viszont távolról sem meríthet annyit, mint a többi megyei önkormányzat. Ide költözik az országban a legtöbb ember, a lakosok száma évről évre emelkedik, ám az úthálózat minősége az elmúlt 30 évben érdemben nem változott. S épp a közlekedés tartozik a megye legnagyobb problémái közé. 
 
Hétfőn reggel beindul a hétköznapi rutin. A városba vezető minden fontos útvonal eldugul, a sofőrök hosszú kocsisorokban vesztegelnek. Aki Somorja irányából, illetve a főváros környéki településekről nem indul el hét óra előtt, annak esélye sincs hosszas araszolás nélkül bejutni a városba. A dugók aztán délutánonként a városból kivezető utakon megismétlődnek. Mindez jól ábrázolja az ország leggazdagabb megyéjének legsúlyosabb problémáját, amelyet az elmúlt évtizedek során nem sikerült megoldani. 

Dugók minden irányban 

A munkanélküliség Pozsony megyében 3,56 százalékkal a második legalacsonyabb Nagyszombat megye után. Ha valakit megkérdeznek, mi a megye legnagyobb problémája, biztosak lehetnek benne, hogy a közlekedési helyzetet, az utak rossz minőségét fogja elsőként említeni. A közlekedés ugyanis nemcsak a fővárosban, hanem az egész megyében, Dénesdtől kezdve, Szencen és Bazinon át egészen Malackáig katasztrofális. Példának okáért a fővárost Szenccel összekötő főutat a sofőrök az előző évszázad ötvenes éveitől használják, a forgalmas, Somorjaáról érkező 1,63-as főút sem esett át az elmúlt években különösebb változásokon, bár tény, hogy valamelyest segített a főút fővárosi szakaszának kiszélesítése. 

Az állam és a megye is abban bízik, hogy a közlekedési helyzeten segít az épülő D4-es körgyűrű, illetve az R7-es gyorsforgalmi út. A szkeptikusabb vélemények szerint a projekt egyetlen hozadéka az lesz, hogy a forgalmi dugókat áttereli a város másik pontjaiba. A buszok, villamosok vagy trolibuszok hálózatát érdemben nem sikerült bővíteni, s a D4-es és az R7-es sem fog hozzájárulni ahhoz, hogy többen hagyják otthon az autójukat. Tény, hogy jelentős pénzt fordított a főváros új buszok vásárlására - ez azon kevés projektek egyike, amelyre meríthettett uniós forrásokat -, ám a modern buszok sem tudják elkerülni a forgalmi dugókat, buszsávokból ugyanis a városban édes kevés van. A dugóktól úgymond függetlenül működő villamosok hálózata érdemben nem változott. 

Hiányzó parkolók 

Azt, hogy az alternatív közlekedés működhet, a RegioJet példája igazolja. Már Pozsonypüspökin korán reggel megtelik autókkal a parkoló, mert az emberek inkább vonattal utaznak be a városba. A társaság ráadásul jövőre bekapcsolódik az integrált közlekedési rendszerbe, minek köszönhetően a sárga vonatokra vásárolt jegyek érvényesek lesznek a fővárosi tömegközlekedésben. Azt, hogy a megye és város ezt a lehetőséget sem aknázza ki teljes mértékben, a leginkább az igazolja, hogy hiányoznak a város szélén a nagy befogadóképességű parkolók, ahonnan buszok vagy villamosok szállítanák be az embereket a városba. 

A parkolókra, az utakra, hidakra, a tömegközlekedési hálózat bővítésére viszont pénz kell, a megye költségvetése távolról sem elegendő. Mivel Pozsony megye hivatalosan az Európai Unió ötödik leggazdagabb régiójának számít, korlátozott lehetőségei vannak az uniós alapok merítésére. A 11 operatív programból csak négyből meríthetett, ezek főleg oktatási, egészségügyi és szociális programokkal voltak kapcsolatosak. A megye önkormányzatai azt is nehezményezik, hogy a lakosok jelentős részének állandó lakhelye nem itt van, tehát nem oda fizeti az adót, ahol él. A legrosszabb a helyzet ezen a téren Pozsonyban van, amely becslések szerint emiatt évente egymillió eurótól esik el; nem hivatalos információk szerint a fővárosban több mint 250 ezer olyan ember él, akinek nem ott van az állandó lakhelye. (Demecs Péter)
 
 
Kassa megye gazdasága átláthatatlan
 
Kassa megye legkomolyabb problémája továbbra is a nagy elvándorlás és a magas munkanélküliség, annak ellenére, hogy gazdasági szempontból a második legjelentősebb megyéről van szó az országban. Viszonylag csendes négy év után biztosan változás lesz a megye élén, az idei választásokon Zdenko Trebuľa, a Smer megyefőnöke ugyanis nem indul el. 

Trebuľa öröksége az INEKO és a Transparency International Slovensko (TIS) felméréseinek tükrében nem épp kecsegtető, hiszen a megye a pénzügyi helyzetét és átláthatóságát figyelembe véve is a listák végén végzett. Az MKP -melynek alelnöke volt a megyében -ugyanakkor viszonylag eredményesnek gondolja az elmúlt négy évet, és a Híd megyefőnökjelöltje, Pataky Károly is lát némi előrelépést az elmúlt időszakhoz képest. 

A politikai nyugdíjba készülő Trebuľa 2005 óta vezette a megyét - a képviselő-testület szempontjából viszonylag kényelmes volt az utóbbi négy éve, hiszen a Smernek és az MKP-nak többsége volt a megyei parlamentben. A választási időszak viszonylag csendes volt, annak ellenére is, hogy két megyei képviselő komoly ügye borzolta a kedélyeket: Štefan Duč borászt, független megyei képviselőt a Specializált Büntetőbíróság ítélte el 11 éves letöltendő szabadságvesztésre és 100 ezer eurós büntetésre EU-s támogatásokkal való üzérkedésért és csalásért tavaly. Pár napja pedig a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) hálóján akadt fenn Stanislav Vospálek, a Híd megyei képviselője az ügynökség eddigi legnagyobb, Shark elnevezésű razziája során. 
Kassa megye ugyanis utolsó lett az INEKO felmérésén, mely a megye pénzügyi helyzetét vizsgálja. A 2016os gazdálkodásról szóló felmérés szerint ugyan Kassa megye jó pénzügyi kondícióban van, és a megye 25,49 százalékos adóssága is kifejezetten jónak számít, ám minden megye közül a legtöbbet, 11,40 százalékot fordítottak adósságtörlesztésre. 
Az átláthatóság kapcsán is akadtak gondok, derül ki a TIS ezt vizsgáló felméréséből - melyen szintén az utolsó helyen áll a megye. Ennek egyik oka, hogy a megyei önkormányzatnál a közvetlen, tehát verseny nélkül zajló megrendelések az összes megrendelés 79 százalékát teszik ki, ami a megyék közül a legmagasabb arány. 
Az MKP ugyanakkor mindennek dacára a 9,4 százalékos Kassa megyei magyar kisebbség szempontjából eredményesnek ítélte az elmúlt négy évet. Zachariáš István megyei alelnök szerint négy éve sehol sem csökkent a magyar osztályok száma, és a megye a magyar kultúra területére is nagy hangsúlyt fordított - nőtt például a kassai Thália Színház költségvetése is, és uniós projektekből több megyei kulturális emléket is restauráltak. 
Pataky Károly, a Híd megyefőnökjelöltje szerint is némi előrelépés tapasztalható, elsősorban a vidéki turizmus támogatásának területén, ami szerinte a megye egyik kitörési pontja lehetne. Véleménye szerint azonban az elmúlt négy évre azért rányomta a bélyegét, hogy Trebuľa már nyugdíjba készült. 
Kassa megyében a hagyományosan erős Smernek komoly politikai szárnya van: innen származik Pavol Paška korábbi házelnök, akinek a hírhedt CT-botrány miatt kellett távoznia a nagypolitikából, vagy épp Richard Raši, Kassa főpolgármestere, aki a Smeren belül is erős embernek számít - a párt épp őt indítja a megyefőnöki posztért. Bár a felmérések szerint jelenleg ő a legnépszerűbb jelölt, Kassán azért alaposan megtépázta a hírnevét például a tavalyi, városi parkolási rendszer körüli botrány, mely miatt rengeteg helyi lakos tiltakozott, sokan pedig távozását követelték. Az MKP, mely a megyében hagyományosan együttműködik a Smerrel, most is beállt a párt jelöltje, Raši mögé annak ellenére, hogy az idei választásokon magyar induló is van. 
Raši legkomolyabb ellenjelöltje azonban nem a hidas Pataky Károly lesz - aki viszonylag ismeretlen politikusnak számít -, hanem Rasislav Trnka, az ellenzéki SaS és OĽaNO, valamint a KDH jelöltje. Ő korábban többször is úgy nyilatkozott, a megye vezetése elaludt, és radikálisan új hozzáállás kell a régió irányításához. (Finta Márk)

 

Ajánló