Mégsem lesz Horthy-szobor?

Pozsony |

Felszólította a református egyház vezetése a nemeshodosi gyülekezetet, hogy ne állítsanak szobrot Horthy Miklósnak. A szoborállítás miatt már több szervezet is tiltakozott, és petíció is indult ellene. 

Horthy Miklós (b) és Adolf Hitler
FELHÍVÁS: Tiltakozás a hodosi Horthy-szobor ellen

A Horthy-kultusz terjesztésének legújabb mérföldköve Szlovákia, pontosabban a csallóközi Hodos, ahol 2017. október 29-én a református egyházközség Horthy-emlékművet kíván avatni. A Horthy-rendszer elhibázott kül- és belpolitikájának közvetlen és közvetett következményei sok magyar családban máig élő traumák forrása. A szoborállítást kizárólagosan Horthy református mivoltára fogni cinikus és ügyetlen ürügy. Antiszemita rendeletei, zsákutcába futott nemzetpolitikája, súlyos következményekkel járó döntései annak ellenére is megosztó személyiséggé teszik, hogy az egykori kormányzó személyes felelőssége fokának megítélése a történettudományban változó. Függetlenül azonban a szakmai vitáktól, az, hogy attól a Dunaszerdahelytől mindössze pár kilométerre, ahonnan 1944-ben, Horthy Miklós kormányzósága idején mintegy 3000 izraelita hitű magyar embert hurcoltak haláltáborba, most Horthy-szobrot állítanak, minden jóérzésű ember érzéseit sérti. 
Ezért a szoborállítás terve ellen tiltakozunk, s arra kérünk minden hasonlóan érző polgárt, csatlakozzon tiltakozásunkhoz. 
Benyovszky Krisztián irodalmár, Csanda Máté művészetkritikus, Csehy Zoltán író, irodalomtörténész, Görözdi Judit irodalomtörténész, Hunčík Péter író, pszichiáter, Hushegyi Gábor esztéta, Liszka József etnológus, Mészáros András egyetemi tanár, Misad Katalin nyelvész, egyetemi oktató Németh Ilona képzőművész, egyetemi tanár, Németh Zoltán irodalomtörténész, Polgár Anikó költő, irodalomtörténész, Ravasz Marián építész, Rudas Dóra publicista, Sánta Szilárd irodalmár, egyetemi tanár, Simon Attila történész, Szigeti László könyvkiadó.

A református egyház vezetése csütörtökön elfogadott nyilatkozatában elhatárolódott a nemeshodosi egyházközség tervétől, amely szobrot akar állítani Horthy Miklósnak, aki 1920-tól 1944. október 16-ig Magyarország kormányzója volt. „ A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Zsinati Elnöksége elhatárolódik a szoborállítás szándékától, és levélben szólította fel a Nemeshodosi Gyülekezetet és Presbitériumát arra, hogy korábbi döntésüket átértékelve Horthy Miklós szobrának felállítását ne valósítsák meg” – áll a nyilatkozatban. A testület szerint „a XX. század tragikus eseményei, úgymint a világháborúk, a diktatúrák, a holokauszt, a keresztyénüldözés és mindaz a mérhetetlen szenvedés és áldozat, ami ezekben az évtizedekben történt, kellő alázatra kell, hogy tanítson minden ma élő embert”. Fazekas László püspök a Pátria Rádiónak adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy „az egyháznak nem feladata szobrot állítani államférfiaknak”. 
 
A gyülekezet lelkészét, Kis-Csáji Juliannát nem tudtuk elérni, üzenetünkre annyit válaszolt, hogy a Horthy-szobor kapcsán ne hívjuk őt. A pozsonyi egyházmegye esperesével, Somogyi Alfréddal azonban sikerült beszélnünk. „A zsinati elnökség állásfoglalása egyértelmű, és az egyház ilyen helyzetben egy irányba szokott fordulni, a zsinati elnökség kérése be lesz tartva. Erről azonban a döntést a gyülekezetnek kell meghoznia” – mondta lapunknak az esperes. Szerinte a nemeshodosi gyülekezet a hétvégén dönthet. 
 
A történész szerint Horthy felelős a zsidók haláláért
 
A tervezett Horthy-szobor miatt szlovákiai magyar értelmiségiek aláírásgyűjtést is indítottak. A petíció szerint minden jóérzésű ember érzéseit sérti, hogy szobrot akarnak állítani Horthynak, s éppen Dunaszerdahely mellett, ahonnan a „kormányzósága idején mintegy 3000 izraelita hitű magyar embert hurcoltak haláltáborba”. 
 
Az egyik aláíró, Simon Attila történész szerint Horthy történelmi bűne, hogy nem próbálta megmenteni a zsidókat a biztos haláltól. „Azokban az időkben, amikor kormányzóként minden állampolgárért felelős volt, kudarcot vallott, mert nem tudta, és nem is látom jelét annak, hogy megpróbálta volna védeni azt a több mint félmillió magyar állampolgárt, aki egyébként érzelmileg is magyar volt, csak izraelita vallású” – mondta lapunknak Simon. „Miután 1942-től működött Auschwitz, elképzelhetetlen, hogy kormányfőként nem jutott volna olyan információkhoz két év alatt, hogy ne következtette volna ki, hová visznek százezreket, és mi lesz a sorsuk. Én ezt történelmi bűnként érzékelem” – tette hozzá a történész, aki úgy véli, Horthy 1944. október 15-ig felelős volt Magyarország polgáraiért, akkor is, ha akkor néhány hónapja már jelen volt az országban a német hadsereg. „A mozgástere szűkült, de amikor a zsidóságot deportálták, amikor elvitték a dunaszerdahelyi vagy a rozsnyói, kassai zsidókat 1944 májusában, júniusában, azért ő is felelős” – magyarázta a történész.
A szoborállítás ellen tiltakozott a zsidó hitközségek szövetsége is. Elleneznek minden kísérletet, amely a holokauszt idején működő rezsimek rehabilitációját célozza. 
 

Ajánló