Ma van a Föld napja – Szlovákiában egy főre évi 348 kiló szemét jut

Pozsony |

Az Európai Unió országai közül csak Máltán reciklálnak kevesebb hulladékot, mint Szlovákiában.

Az országban évente átlagban nem egész két tonna szemetet termelünk
Somogyi Tibor felvétele
Ma összesen 175 országban tartják a Föld napját

Az ötletet John McConnell vetette fel 1969-ben egy UNESCO-konferencián, San Franciscóban. A Föld napját első ízben 1970. március 21-én tartották, ami az északi féltekén a tavasz első napja.

Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató 1970. április 22-én mozgalmat indított a Föld védelmében, és megalapította az Earth Day Network-ot (Föld Napja Hálózat). Azóta az alternatív energiaforrások kutatója és szakértője lett. Már mozgalmának megindításakor meglepően sok, több mint 25 millió amerikai állt mögé, ma pedig szinte az egész világra kiterjed az általa kezdeményezett mozgalom, ezernél több szervezet vesz részt benne. A következő jelentős esemény a Föld Napja Nemzetközi Hírközpont megalakulása volt 1989-ben Kaliforniában, ettől kezdve havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a Föld napját az egész világon.

A Föld napja mozgalom egyik jelmondata: „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”. (MTI)

Az országban évente átlagban közel két tonna hulladék termelődik, ennek körülbelül 69 százaléka végzi szeméttelepeken – figyelmeztetnek a Föld napja alkalmából a szakértők.

Évről évre április 22-én, a Föld napján próbálják különböző környezetvédelmi szervezetek felhívni a lakosság figyelmét a Föld természeti környezetének megóvására. Az Európai Bizottság (EB) jelentése igazolta, s a környezetvédelmi minisztérium is elismerte, hogy az országnak ezen a téren a hulladék-feldogozással van a legnagyobb problémája. Ahelyett, hogy a felhalmozott szemetet újrahasznosítanánk, szeméttelepeken tároljuk, ami idővel komoly környezetszennyezéshez vezethet.

Az EB felmérése szerint 2012 és 2015 között már csak Málta ért el Szlovákiánál is rosszabb eredményt ezen a téren, ott a hulladék csupán 6,3 százalékát hasznosították újra, Szlovákiában ez az arány 14,9 százalék.

Ezen hivatott javítani az idén hatályba lépett törvénymódosítás, melynek értelmében új, barna konténerekbe kell gyűjteni a biológiailag lebomló hulladékot. Kivételt kaptak azok a községek, amelyek lakosainak több mint fele igazoltan komposztál, vagy a város a hulladékot energetikailag újrahasznosítja, mint például Pozsony és Kassa. Az uniós előírások szerint 2020-ban a háztartási hulladék minimum 50 százalékát kellene szelektálni majd újrahasznosítani. Az, hogy sikerül-e elérni ezt a szintet, egyelőre kérdéses.

„Kulcsfontosságú feladat, hogy egyre több hulladékot sikerüljön szeparálni, majd újrahasznosítani, csökkentve ezzel a szeméttelepekre kerülő hulladék mennyiségét. Készül egy törvénymódosítás, amellyel megemelnénk a szemét tárolásáért járó illetéket, amely jelenleg uniós szinten a legalacsonyabbak közé tartozik. A tárolásért 4,98–9,96 eurót fizetünk, ennek drágulnia kell, hogy ne legyen olyan előnyös a szemét tárolása” – közölte lapunkkal a környezetvédelmi minisztérium sajtóosztálya.

Branislav Moňok, a Föld Barátai Polgári Társulás vezetője szerint a hulladékgazdálkodás terén a legnagyobb probléma, hogy az érintett intézmények, önkormányzatok és az emberek nem igazán érdeklődnek a szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás iránt. „Ahelyett, hogy megoldásokat keresnének, azon fáradoznak, hogyan lehetne a legegyszerűbben megkerülni a szlovákiai és európai előírásokat, törvényeket, esetleg hogyan lehetne a legtöbb pénzt bekeresni a hulladékon” – mondta Moňok.

Egy főre évi 348 kiló szemét jut

Kétség nem fér hozzá, hogy az országban az ipari termelés szennyezi a legjobban a környezetet; a Greenpeace környezetvédelmi szervezet szerint több régióban egészségtelen az élet.

Az ipari termelés és az ércbányászat szennyezi az országban a leginkább a környezetet. Az Európai Bizottság (EB) jelentése szerint Szlovákiának a természeti környezet védelme terén két komoly bűne van: a légkör szennyezése és a hulladék tárolása. 2015-ben például Szlovákiában 1 890 000 tonna hulladék termelődött. A környezetvédelmi minisztérium statisztikai adatai szerint egy lakos évente 348 kiló szemetet termel, a legtöbbet a fővárosban (460 kg/fő), a legkevesebbet az Eperjesi kerületben (264 kg/fő).

Viszont nem a szemét az egyetlen probléma. Ivana Kohútiková, a Greenpeace környezetvédelmi szervezet képviselője szerint az országban több olyan régió van, amelyben a környezet az ipari termelés miatt már kifejezetten szennyezettnek számít. „Nem meglepő, hogy a legjobban szennyezett régiók közé tartozik Pozsony, ahol az ipari termelésen kívül az energetika szennyezi a leginkább a környezetet. A legnagyobb környezetszennyező ebben a térségben a Slovnaft” – mondta lapunknak Kohútiková.

A Greenpeace szerint a komoly környezetszennyező társaságok közé tartozik a vágsellyei Duslo vegyi üzem, Nemeskosztolány mellett az energetikai ENO cég, Jolsva és Lubeník környékén pedig a feldolgozó ipar. „A nyitranovákon működő Fortischem vegyi üzem illetve az élelmiszeripari termelés az elmúlt időszakban jelentősen hozzájárult a talajvíz és a légkör szennyezéséhez” – pontosított Kohútiková.

A Greenpeace által felsorolt városok és községek jelentős része, emellett pedig Kassa és környéke tartozott idén télen azon régiók közé, ahol az alacsony légnyomás és a minimális légmozgás miatt jelentősen romlott a levegő minősége, nőtt a szennyezettsége. Az Európai Bizottság jelentésében is kitért arra, hogy az ország két legnagyobb városában a légkör rendkívül szennyezett. A környezetvédelmi minisztérium jelenleg több lépést tervez a légkör minőségének javítására. Készül a légkörről szóló törvény módosítása, amely lehetőséget ad az alacsony károsanyag-kibocsátási zónák meghatározására. „Fontos tényező a lakosság tájékoztatása. El kell magyarázni az embereknek, mi szennyezi a légkört, és hogyan lehet megakadályozni a szennyezést” – tájékoztatta lapunkat a környezetvédelmi tárca.

Húsz év után a hulladék 20 százalékát szeparáljuk Szlovákiában

Mint sok más ágazatra, a hulladékgazdálkodásra is jellemző, hogy az emberek a megoldások helyett inkább a kiskapukat keresik a törvényekben – állítja Branislav Moňok, a Föld Barátai Polgári Társulás szakértője.

Szlovákia nem képes jelentős előrelépésre a hulladék újrahasznosítása terén, rosszabb eredményt az Európai Unióban már csak Málta ért el. Mi ennek az oka?

Alapvető probléma, hogy nem látok őszinte szándékot a probléma megoldására. A hulladékgazdálkodásban érintettek jelentős része nem keres megoldást a problémákra, inkább arra összpontosít, hogy megtalálja a kiskapukat a törvényekben, uniós előírásokban, vagy keresi a lehetőségét annak, hogyan lehetne a hulladékon a lehető legjobban keresni. A községek, a hulladékfeldolgozók, a szervezetek és ellenőrző szervek még távolról sem tettek meg mindent, amit megtehettek volna. Nekünk nem kell új rendszereket kidolgozni, mert ezeket már kitalálták és kipróbálták a világban, Szlovákiában is. Számos hazai példa is van arra, hogy ha van akarat, a hulladékfeldolgozás terén is lehet jó eredményeket elérni.

Viszont nehéz elérni előrelépést, ha az embereket nem érdekli a szelektív hulladékgyűjtés, s nem tudatosítják, milyen kárt okozhat a hulladék tárolása és felhalmozása.

Ennek ellenére optimista vagyok, és hiszem, hogy ha minden fejlett országban képesek szeparálni, akkor mi is képesek lehetünk rá. Egyértelmű, hogy meg kell változtatni a hozzáállásunkat a szeméthez, a hulladékgazdálkodást prioritásként kell kezelni. Nemcsak akkor, amikor támogatásokat lehet megpályázni az uniós alapokból. Meg kell változtatni az emberek magatartását. Nem véletlenül mondják, hogy ha olyan célt akarsz elérni, amit eddig nem értél el, olyat kell tenned, amit eddig még nem tettél. Tehát ha több hulladékot akarunk szeparálni és újrahasznosítani, változtatni kell a hulladékfeldolgozás jelenlegi rendszerén. Nem elég azzal büszkélkedni, hogy az országban 20 éve szeparáljuk a szemetet. Olyan rendszer, amely ennyi idő alatt a hulladék nem egész 20 százalékának feldolgozását tudta csak elérni, nem működik, rossz és változtatásra szorul.

Nemrég módosították a hulladéktörvényt, ez sem segít?

Sok önkormányzat az öreg törvény hatályossága idején is jól szelektált. A községek, hulladékfeldolgozással foglalkozó társaságok, gyártók részéről jött követelés egy új törvény kidolgozására. Állítólag azért, mert a korábbi törvény nem adott elég lehetőséget a szeparált szemétgyűjtésre. Létrejöttek új munkacsoportok, amelyekben minden fontos lobbicsoport képviseltette magát. Kidolgozták az új törvényt, amely már hatályba is lépett. Azt gondolja, hogy megváltozik valami? Új törvényt írtak maguknak, s most keresik a kiskapukat benne. Tisztelet a kivételnek.

Ajánló