Mesterkurzus a szerkesztői munka gyakorlatáról

Mesterkurzus Csanda Gábor előadása

Idén tizenötödik évébe lépett a pozsonyi Comenius Egyetem magyar tanszékén Mesterkurzus címen szervezett előadás-sorozat. Első vendégünk Csanda Gábor szabadúszó szerkesztő, a tanszék egykori hallgatója volt, aki a szerkesztői munkáról tartott rendhagyó előadást.

Humorral, anekdotákkal a szerkesztői munkáról

Előbb felvázolta saját pályáját, így megtudtuk, hogy dolgozott egyebek mellett a Pátria rádióban, az Irodalmi Szemle és a Kalligram folyóiratok szerkesztőjeként, az Új Szó napilapnál, a Vasárnap családi magazinnál, továbbá a Fórum Kisebbségkutató Intézetben. Humorral és anekdotákkal tűzdelt előadásában rámutatott a szerkesztői munka kihívásaira és nehézségeire, de egyúttal örömeire és szépségeire is. Mint kiderült, a szerkesztői létet köztes állapotnak tartja: a szerkesztő nem író, és nem is olvasó, mégis mindkettő egy kicsit. Nincs beleszólása abba, hogy mi jelenik meg egy szövegben, de eldöntheti, hogy szerkesztőként mihez adja a nevét. Minél tapasztaltabb a szerkesztő, annál egyszerűbb meghoznia ezt a döntést.

A munkája egyben a szenvedélye is

Az előadó a továbbiakban szólt a kezdő szerkesztők leggyakoribb hibáiról is, miközben saját, évekkel ezelőtti baklövéseit hozta fel példaként, mellyel még közelebb került a főként kiadványszerkesztés szakos hallgatókból álló közönséghez. Elmondta, hogy a munkája egyben a szenvedélye is, és hogy szerkesztés közben általában olvasással pihen. Amikor például etnológiai jellegű szakmunkát szerkeszt, kicsit ő is etnológussá válik, mert jó szerkesztőként utánajár mindennek, átnézi és ellenőrzi a hivatkozott szakirodalmat, a szöveghez fűzött jegyzeteket stb. Azt mondta, minden egyes szerkesztői munkája közben élvezettel tanul, ami számunkra is követendő példa.

Csanda Gábor mesterkurzus-előadása

Szerkesztőként az ember sokféle feladattal szembesül

Csanda Gábor előadása során világossá vált számunkra, hogy szerkesztőként az ember sokféle feladattal szembesül: néha írnia kell, máskor fordítania, néha pedig korrektori teendőket kell ellátnia. Most úgy látjuk, a megfelelő úton haladunk: a pozsonyi magyar tanszék kiadványszerkesztés szakirányán eddig betekintést nyertünk más egyebek mellett a publicisztikai műfajokba, a kreatív írásba, a fordításba, s az irodalmi és a nyelvészeti kurzusok is ezeket a szaktárgyakat erősítik.

(Az előadás a Kisebbségi Kulturális Alap támogatásával valósult meg.)

Rigó Katalin
 kiadványszerkesztés szakos hallgató

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?