Határok feszegetése – a Duna utcások terhelyi kalandjai

A cél nem csupán a kikapcsolódás volt, hanem a komfortzónák elhagyása, a természet közelségének megtapasztalása és a közösségi élmények mélyítése.

Első nap – történelem, kultúra és közös dallamok

Az utazás már az első pillanattól kezdve élményekkel teli volt. Trencsén történelmi belvárosának macskaköves utcái, hangulatos terei és a város fölé magasodó vár lenyűgözte a csapatot. A várban tett egyórás tárlatvezetés során megelevenedett előttünk a középkor: lovagok, várurak és legendák kísérték utunkat. Bár egy rövid zápor megpróbálta elmosni a hangulatot, mi inkább nevetve, esőkabátban folytattuk utunkat Zsolnán keresztül Terhelyre. A szállás minden várakozást felülmúlt: a jól felszerelt apartmanban biliárdasztal, csocsó, jakuzzi és szauna várta a megfáradt utazókat. A délután a település nevezetességeinek felfedezésével telt: felkapaszkodtunk a kilátótoronyba, ahonnan lélegzetelállító panoráma tárult elénk, majd meglátogattuk a legendás betyár, Jánošík szobrát. Itt a diákok spontán éneklésbe kezdtek – a szlovák népdaloktól a modern slágereken át egészen József Attila Tiszta szívvel című verséig, amelyet együtt szavaltunk el. A pillanat varázsa mindenkit megérintett.

Második nap – a természet próbája

A második nap igazi kihívást tartogatott: egy kilencórás túra várt ránk a Kis-Fátra gerincén. A meredek ösvények, sziklás kapaszkodók és szédítő mélységek próbára tették állóképességünket – de a természet szépsége minden fáradtságot feledtetett. A vízesések, szurdokok, alpesi rétek és vadvirágok látványa olyan élményt nyújtott, amit képekben is megörökítettünk. A legelszántabbak az 1606 méter magas Stoh-csúcsot is meghódították – sokak számára ez volt az első ilyen magas hegy, amit saját erőből értek el. A csúcson állva, a felhők fölött, mindenki egy kicsit közelebb került önmagához.

Harmadik nap – búcsú a vadregényes tájtól

A harmadik nap délelőttjén a Jánošíkové diery szurdokvölgyben tett túra során ismét a természet ölelésében találtuk magunkat. A sziklák között kanyargó patak, a fából készült létrák és hidak, valamint a zöldellő erdő olyan mesebeli hangulatot teremtettek, mintha egy kalandregény lapjain járnánk. A túra után egy kiadós ebéd következett, majd a csomagolás és a búcsú Terhelytől. Zsolnára visszatérve még jutott idő egy közös fagyizásra, majd a városi katakombák felfedezésére. A föld alatti járatok titokzatos, kissé borzongató atmoszférája méltó zárása volt ennek a különleges utazásnak.

Együtt erősebbek lettünk

Ez a három nap nem csupán egy kirándulás volt. Határokat feszegettünk – fizikaiakat és lelkieket egyaránt. Közösen küzdöttünk az elemekkel, túráztunk, nevettünk, énekeltünk, és olyan emlékeket gyűjtöttünk, amelyek még sokáig velünk maradnak. A természet, a közösség és a kaland összekovácsolta a csapatot – gazdagabban, megerősödve tértünk haza.

Borka László tanár