Európé földjén: Tőzsér 90

A Kultminor támogatásával megvalósuló rendevényen hazai és külföldi előadók elemezték, értékelték Tőzsér Árpád gazdag irodalmi munkásságát.

A jubiláló költő az alkalomra írt verssel tisztelte meg a tanácskodás résztvevőit. 

Bárczi Zsófia a Tőzsér-költészet tereit és térpoétikai jellegzetességeit vizsgálta, Szávai Dorottya az (anti)elégia jelenlétét és alakváltozatait elemezte, Ladányi István az utalások, intertextusok, stílusgyakorlatok rendszerére mint identitásértelmezőkre helyezte a hangsúlyt, és Tőzsér Tanulmányok költőportrékhoz című versciklusának szerepverseit analizálta.

Csehy Zoltán A költészetté transzformált történelem Robert Lowell és Tőzsér Árpád verseiben című előadásában Tőzsér, Lowell és Orbán Ottó szövegvilágának hálózatosságáról beszélt, Polgár Anikó a műfordító Tőzsérre helyezte a hangsúlyt, míg Németh Zoltán az intimitás konstrukcióit tárta fel a korai Tőzsér-versekben és a Genezis című kötet paratextusaiban, illetve a naplók utólagos konstrukcióiban.

Bedecs László a drámaíró Tőzsér drámai motivációira figyelt: a Faustus Prágában című drámát önéletrajzi allegóriaként olvasta, melynek központi tárgya ebben a tekintetben a siker és sikertelenség dinamikája lenne. Orcsik Roland Tőzsér ludens – költészet és bohóckodás a Kmpc-ben című előadásában a kései Tőzsér-líra játékosságára figyelt intermediális tapasztalatokat (Paul Klee festészete) is bevonva az értelmezésbe. Veres Erika a transzkulturalizmus jelenségének egzotikus formáit vette számba. 

A rendezvény az Irodalmi Szemle ünnepi Tőzsér-számának bemutatójával zárult.

Csehy Zoltán