Betarthatatlan az államnyelvtörvény

 

Feljelentések és panaszlevelek. A kulturális tárca csak ezek alapján tud tájékozódni az államnyelvtörvény betartását illetően, arra nincs kapacitása, hogy pontosan és részletesen figyelje az állam- és kisebbségi nyelv (főleg a magyar) viszonyát a nemzetiségileg vegyesen lakott járásokban. A minisztérium a kormány számára készített éves jelentésben azt állítja, hogy a Dunaszerdahelyi, a Komáromi, Érsekújvári, Lévai, Nagykürtösi, Rimaszombati és Tőketerebesi járásokból sok panasz érkezik. Hátrányban a magyarul nem tudókA szlovák anyanyelvű lakosok a jelentés szerint főleg két dolgot sérelmeznek. „Nyelvi jogaik érvényesítését illetően kérnek segítséget, főleg azokon a településeken, ahol a kisebbségi nyelv használatát is engedélyezi a törvény” – áll a szövegben. A másik fő panasz, hogy a szlovákok úgy érzik, a vállalkozásaikban és a munkapiacon hátrányos helyzetben vannak a magyar nyelv ismerete nélkül. Ez a megállapítás azért is érdekes, mert az utóbbi évben a magyar civil aktivisták ennek az ellenkezőjére figyelmeztetnek. Szerintük ugyanis a magyar eltűnőben van. A minisztériumi jelentés róluk is említést tesz.„A vállalkozókra nem csupán a magyar civil aktivisták gyakorolnak nyomást, hanem az önkormányzatok is, akik, gyakran törvénysértő módon, megkövetelik a magyar feliratokat ott is, ahol ezt a jogszabályok nem írják elő” – szögezi le a tárca. A leggyakorabban arra panaszkodnak, hogy a községek csak részben vagy egyáltalán nem hirdetnek szlovákul, a templomokban csak magyar miséket celebrálnak, az önkormányzat magyarul kommunikál (írásban), magyarul propagálják a kulturális rendezvényeket, nem feliratozzák a helyi televíziók magyar adását és nem biztosítanak szlovák tolmácsot a magyarul zajló önkormányzati üléseken.Állítólag a hivatalnokok szlováktudása is hagy kívánnivalót maga után. Házmesteri mentalitásA jelentés a paranoiás szlovák társadalomról ad képet, véli Tokár Géza. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője szerint a kifogásolt dolgokat nem kellene törvénnyel szabályozni.„Ennek egy egészséges közösségben spontán kell kialakulni aszerint, mire van igény és mire nincs – mondta lapunk kérdésére Tokár. – Egyrészt megállapítják, hogy mi minden sérül, másrészt leszögezik, hogy a törvényt nem tudják betartatni.” Szerinte ez az államnyelvtörvény csődjének bizonyítéka. A jelentés másik problémája, hogy nem tudni, mi áll a bejelentések hátterében. „Nem mindegy, hogy valaki próbált-e kommunikálni az általa hibásnak tartott szervvel, vagy az első felháborodásában írt egy feljelentő levelet – figyelmeztet Tokár. – Nem állítom, hogy a magyar közösség nem lehet az ilyen ügyekben hibás, de nálunk elterjedt egyfajta házmesteri mentalitás, hogy ha valaki nem tart be valamit, feljelentjük.”Azokban a járásokban, ahol nem a magyar, hanem a ruszin vagy az ukrán kisebbség képviselői élnek, hasonló problémák nem fordulnak elő – zárja a jelentés vonatkozó fejezetét a minisztérium.