Csicsai: Nem veszhet el a pótföld

Csicsai Gábor

Három napig tiltakoztak a gazdák a múlt héten Pozsonyban. A kassai felhívásban megfogalmazott követeléseikről a kormányfővel akartak egyeztetni, ő azonban elutasította a találkozót. Az agrártárca sem volt hajlandó meghallgatni a gazdákat, állítván, hogy követeléseik jelentős részét már teljesítették. A követelésekről Csicsai Gábor (Híd) államtitkárt kérdeztük.

Miért nem találta meg a módját a tárca, hogy 4 vagy 6 gazda helyett 30 farmerrel üljön tárgyalóasztalhoz a múlt héten, és a sajtón keresztül való üzengetés helyett szemtől szemben tisztázza a vitás kérdéseket?

A gazdák a miniszter asszonnyal és a kormányfővel akartak tárgyalni, tőlük kell megkérdezni, hogy miért nem fogadták őket. Ha megkeresnek, én tárgyalok velük, de az államtitkárokkal nem akartak beszélni, egyetlen megkeresést sem kaptam.

A Tyrš rakpartra meghirdetett kerekasztal-beszélgetésre minden párt képviselőjét meghívták, megtehette volna, hogy ott hallgatja meg a gazdákat.

A kerekasztal-beszélgetés alibista volt, nem szakmai egyeztetés. Azt a kezdeményezést reklámfogásnak tartom. A dunaszerdahelyi járásbeli gazdákkal jó ideje kapcsolatban vagyok. Tájékoztattam őket arról is, hogy mely követelések reálisak és melyek nem.

Az egyik alapvető követelés a földegyesítés vagyis a komaszáció. A tárca szerint dolgoznak a földrendezésen, 160 kataszter egyesítésére írták ki a közbeszerzési eljárást, viszont az országban 3200 kataszter van, s ebből durván 420-ban ment végbe a földrendezés. Milyen konkrét lépéseket tett a tárca április óta a komaszáció elindítása érdekében, és mikorra lehet kézzelfogható eredménye?

A földek visszaigénylésekor 1989-ben az akkori kormány nem a földegyesítés, hanem a pótföldek útját választotta. Szlovákia harminc évig elhanyagolta a földek széttagozottságát. A komaszáció hektáronként 200–400 euróba kerül. Ha vesszük, hogy 1,9 millió hektár termőföld van Szlovákiában, akkor egyszerű kiszámítani, hogy mekkora pénzcsomagról beszélünk. Ez a pénzcsomag eddig egyetlen kormánynak sem állt a rendelkezésére. A közbeszerzési eljárás 180 kataszterre van kiírva, ez 200–250 millió euróba fog kerülni, ezekben a komaszáció belátható időn belül elkezdődik. Ugyanakkor a földegyesítés addig kidobott pénz, amíg a polgári törvénykönyv nem oldja az örökösödés szabályait, ez ugyanis osztja a földterületeket.

Hogyan, mi alapján választották ki a földegyesítésre ezt a 180 katasztert, vannak benne déli területek is?

Információim szerint a középnagyságú kataszterekről van szó, melyek az egész ország területén vannak szétszóródva. Ez még az előző kormány projektje, a fedezetet is ők különítették el rá.

A tárca szerint a jogtalan földhasználatot, a többségi tulajdonban levő földekkel kapcsolatos, illetve az állami földek bérbeadásával kapcsolatos követeléseket már különböző törvények, rendeletek szabályozzák. Valójában a gond az, hogy ezeket a törvényeket nem tartják be. Így kaphatott agrártámogatást a smeres Lubica Rošková. Hogyan akarja a tárca betartatni ezeket a törvényeket?

A gazdaság minden ágazatában vannak spekulánsok, akik megpróbálják kihasználni a törvény réseit, kiskapuit. Ilyenek sajnos mindig vannak, de erre vannak ellenőrző mechanizmusok. Ha kiderül a csalás, a törvény pontosan szabályozza azt is, hogy a különböző szervezeteknek, mint az Agrárkifizető Ügynökségnek, mit kell tennie. Támogatást bárki igényelhet, az unió szabályai szerint az összes igénylés 5%-át kell ellenőrizni. Az összes kérvényt fizikailag lehetetlen lett volna ellenőrizni, viszont a Rošková-féle csalások minimálisak. Idén vezettünk be egy olyan elektronikus rendszert a földalapú támogatások igénylésére, mely garantálja, hogy az ilyen spekulánsok ki lesznek szűrve.

A minisztérium és a gazdák között vita van a szerződések nyilvánosságra hozatalában is. A tárca állítja, a szerződések nyilvánosak, a tiltakozók szerint viszont a rendszer bonyolult, átláthatatlan és ellenőrizhetetlen. Milyen intézkedésekkel akarja a tárca egyszerűbbé és átláthatóvá tenni a rendszert?

Nem tudok hozzászólni ehhez a kérdéshez, mert pontosan látni kellene, hogy milyen szerződéseket nem találnak a gazdák. A projekt alapú támogatásokról szóló szerződéseket közzé kell tenni a kifizető ügynökség oldalán, ha ezt elmulasztják, az ügynökség hibát követ el. Ilyen megkeresés eddig a kamara részéről sem érkezett.

Mi a helyzet a bérleti szerződésekkel, a miniszter szerint ezek nyilvánosságra hozatalához széles körű párbeszédre van szükséges. Viszont korábban a kataszteri hivatalok a bérleti szerződésekről is nyilvántartást vezettek. Miért nem lehet azonnal visszatérni egy már korábban alkalmazott gyakorlathoz?

Nem a hivataloknál van a gond, a kérdés az, hogy mennyire jogos a követelés. Vegyünk egy magány személyt, egy olyan gazdát, aki nem igényel támogatásokat, aki bérleti szerződést köt egy másik magánszeméllyel. Kinek mi köze van ahhoz, hogy milyen bérleti összegben állapodnak meg?

Kapcsolódó cikkünk

Viszont a szerződéseket összeg nélkül is nyilvánosságra lehet hozni, pusztán a telkek viszonyainak átláthatósága érdekében.

Ez ennél jóval bonyolultabb, és a problémát megint csak az 1989-es időszakig kell visszavezetni. Az országban ugyanis nagyon kevesen tudják pontosan meghatározni a saját területüket. Mivel nem lehetett kimérni az eredeti földterületeket, kitalálták a pótföldek institúcióját. S mivel részarányos területek vannak, ezért nem tudják meghatározni őket. Lehet, hogy nekem van bérleti szerződésem 5 hektárnyi területre, de pótföldről lévén szó ezért a kataszterben nem az eredeti helyén van. A komaszációig értelmetlen a bérleti szerződéseket nyilvánosságra hozni. Viszont a tavaly ősszel elfogadott törvény ezt a kérdést is rendezi, ez alapján ugyanis minden egyes cég köteles nyilvántartani a szerződéseket, a járási hivatal kérésére kötelesek ki is adni a szerződéseket. A gazdának tudnia kell felmutatni, hogy kivel van szerződése, milyen összegre kötöttek bérleti szerződést és milyen módon fizeti ki a bérletet.

A csallóközi gazdák a pótföldek használatát megszüntető törvény ellen tüntettek. Ők a komaszációig használni akarják a pótföldeket, ráadásul a 90-es években is a pótföldeket arra az időszakra adta ki az állam, amíg a földrendezés le nem zajlik. Innen nézve teljesen jogos a követelésük.

Pont a csallóközi gazdák jelezték nekem, hogy bírósági döntés született arról, hogy a régi pótföldek, melyeket a 90-es években kimértek, érvényüket vesztették. Eddig ezzel azért nem volt gond, mert volt egy állapot, melyet mindenki tiszteletben tartott. Egy külföldi cég jogászcsapata viszont szembe ment ezzel, és pert nyert. A bíróság döntését tiszteletben kell tartani, az új törvény ennek apropóján született meg, mely garantálja a gazdának, hogy ha joga van bármilyen földterületre, azt ki kell mérni neki. A jogszabály ugyanis azt mondja ki, hogy az, akinek eddig pótföldje volt, annak ezt egy sima A4-es papíron jeleznie kell az egykori állami gazdaság jogutódjának. Ezzel teljesítette azt a feltételt, amely alapján nem lehet tőle elvenni a pótföldet. Sajnos sok gazda nem érti a törvény logikáját, és ezért követelik a törvény hatályosságának a felfüggesztését.

Számos gazda viszont éppen az ellen ágál, hogy az oligarchákkal vagy a dán cégtulajdonossal kelljen egyezkednie, tőlük kuncsorogja ki saját tulajdonát.

Ezt visszautasítom, ugyanis a gazdának nem kell kuncsorognia, vagy kérnie a pótföldjét, az ehhez való jogát törvénybe foglaltuk. Elég, ha pusztán levélben tájékoztatja a volt állami birtok, szövetkezet területén jelenleg gazdálkodó (ez nemcsak a dánokra érvényes, hanem minden egyéb alakulatra) cégeket a pótföldjéről és arról, hogy mai napig gazdálkodik, továbbra is gazdálkodni kíván ezen a területen, van előtulajdon-, bérleti vagy egyéb jogviszonya a kimérés alapjául szolgáló eredeti földekhez, és a törvényből kifolyólag igényli az albérleti szerződés megkötését. Jogos igényét semmilyen más dokumentummal nem kell alá támasztania. Ha a cég nem reagál, a járási hivatalhoz kell fordulnia, tájékoztatnia kell arról, hogy ő jelezte a cég felé az igényét. A jogszabály alapján a járási hivatal köteles eljárni, és kiadja az albérleti szerződést ugyanarra a területre, melyet korábban pótföldként kimértek. Ezek a cégek eddig éppen azt használták ki, hogy a gazdáknak nem volt jogi háttere. Az új szabályozás szerint azonban nem vehetik el tőlük a földet.

Kapcsolódó cikkünk

A minisztérium, ön tehát garantálja a gazdáknak, hogy a pótföldeket megszüntető jogszabály miatt egyetlen gazda sem fog egyetlen árat sem elveszíteni a pótföldjéből?

Természetesen. Feltételezve, hogy még megvan az eredeti földjük, melynek fejébe pótföldet mértek ki nekik a 90-es években. Sokan ugyanis már az eredeti területüket eladták, ennek ellenére használni akarják a pótföldet. Ha csak minimális az eltérés az eredeti tulajdon és a pótföld között, a pótföld gyakorlatilag akkor is megmaradhat.

A földek körüli óriási fejetlenséget a földegyesítés oldhatja meg, s ebben kormánypártiak, ellenzékiek és a gazdák is egyetértenek. Ha az állam képes milliárdokat költeni a hadsereg modernizálására, miért nem áldoz pénzt a földek rendezésére, ön és a Híd miért nem harcol ezért?

Nem kérhetnek tőlünk irreális dolgokat. Van egy koalíciós szerződés, és ahhoz tartanunk kell magunkat, az agrártárca az SNS kezében van. Többször elmondtuk, komaszácio nélkül nem lesz rend a parcellákkal, ezért mielőbb meg kell oldani. Az SNS-en múlik, mikor bokszolja ki a komaszációra szükséges forrásokat. Az SNS-t kell megkérdezni, hogy miért inkább a hadseregre költi a pénzt.

A gazdák mellett Jaromír Čižnár főügyész is élesen bírálta az a rendszert, mely az Agrárkifizető Ügynökségen (PPA) és a Szlovák Földalapon (SPP) működik, mivel teret ad a korrupciónak, s rendszerszintű módosításokat követelnek. A miniszter asszony viszont, mintha nem akarná elismerni, hogy súlyos gondok vannak. Hogyan tovább ezzel a két intézménnyel?

Már többször jeleztük, hogy ez a két intézmény nincs a teljesítménye csúcsán. A PPA működésileg egy teljesen autonóm, a minisztériumtól független ügynökség. A mindenkori miniszter joga es egyben felelőssége is a vezetés kinevezésében illetve visszahívásában van, ha az nem működik. Sajnos, azt kell mondanom, hogy a PPA működése ugyan nem sért törvényt, de működése azért sok kívánnivalót hagy maga után. Tény, hogy sokkal inkább védhetné a gazdák érdekeit Brüsszellel szemben.

Múlt csütörtökön Ján Kožuchot, a PPA igazgatóját berendelte az EP költségvetési ellenőrző bizottsága és 30, az ügynökség működésével kapcsolatos kérdést szegeztek neki, melyekre nem akart, vagy nem tudott konkrét válaszokat adni. Felmerült az ügynökség akkreditációjának a megvonása is. Ezek fényében sem kellene lépnie a tárcának?

Az akkreditáció elvesztése egy folyamat, mely az ellenőrző bizottság kezdeményezésére történhet meg. Az eddigi ellenőrzések pozitívan végződtek az ügynökség szempontjából. Mivel nem tudom, mit kifogásolt a bizottság, nem tudok érdemben válaszolni erre a kérdéshez.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?