Fogadtatástól függetlenül

rossi

Egy éve meglepte a fogadtatás. Bajnokcsapat edzőjeként érkezett, ha ovációkra nem is, bizakodással teli üdvözlésre számított. Marco Rossinak Magyarország már az otthona lett, de külföldiként a kisebbségi magyarok lelkületét nem igazán érthette.

Nyomot hagyott benne, hogy a DAC-drukkerek nem ölelték azonnal a keblükre. Érzéseit, olasz temperamentumát sosem rejtette el, a szurkolókkal való kapcsolatát gyakran szóba hozta. Az elején talán némi sértődöttség is volt benne.

De a legelső pillanattól kezdve vérprofiként látott munkához. Fogta a rendelkezésre álló csapatot, és próbálta belőle kihozni a maximumot. Voltak nyögvenyelős meccsek. És voltak olyan katartikus csodák, mint a zsolnaiak legyőzése, vagy a Slovan elleni diadalmas lelátóavató.

Bár az új igazolásoknál talán kevesebb szava volt, mint ahogy azt előzetesen elképzelte, és néhány megjegyzéséből némi elégedetlenség hallatszott ki, ha az erősítés szükségességéről beszélt, soha nem kifogásokat keresett, hanem pusztán tényeket állapított meg.

A dunaszerdahelyi szurkolók talán kevésbé érezték magukénak, mint az elődjét, Marco Rossi azonban a nyelvi akadályok ellenére is mindig mindenkivel kész volt beszélni a futballról alkotott elképzeléseiről, és minden egyes megnyilvánulásán érezhető volt, hogy folyton azon kattog az agya, hogyan lehetne még jobb, még eredményesebb a csapata.

Kapcsolódó cikkünk

A rájátszás kezdetére állt össze minden. Nagyszerűen működött az új játékrendszer, a játékosoknak a meccs közbeni váltás sem okozott gondot. A felkészülés során inkább csak átlagos futballistának tűnő új középcsatárban váratlan gyilkos ösztön ébredt. A csapatkapitány a lelkét is kihajtotta a pályán. A sérültek, eltiltottak helyén lehetőséget kapó játékosok brutális erővel akartak bizonyítani.

A DAC pedig ott találta magát Európa kapujában, és az utolsó fordulóban ellentmondást nem tűrő győzelemmel lépett be azon a kapun.

Mindebben Marco Rossinak oroszlánrésze volt. Az elején távolságtartó szurkolók már az őszi szezon végén is éltették, a szezonzárót követően pedig könnyes szemmel ölelgették. A szlovákiai magyarság ikonikus klubját egy olaszként tiszteletbeli magyarrá avanzsált edző vezette ki újra a nemzetközi kupákba.

Kapcsolódó cikkünk

Az EL-meccseken még Marco Rossi fog ülni a dunaszerdahelyi kispadon, de aztán egy még nagyobb kihívás vár rá: a magyar válogatott.

Most a fogadtatásra sem lehet panasza – a szurkolói visszhangokból árad a lelkesedés, utoljára Dárdai Pálra tekintettek ilyen messiásként. A túlzott elvárások nyomasztóak lehetnek, de ahogy Rossit ismerjük, ő a fogadtatástól függetlenül vérprofiként fog munkához látni.

Kispesten és Dunaszerdahelyen is bizonyította már, hogy papíron gyengébb kerettel is tud sikert elérni. A magyar válogatott ebből a szempontból testhezálló kihívás lesz. S ha sikerrel jár, akkor a DAC-drukkerek is csak még jobban fogják szeretni.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?