Sorozatdaráló: Jelenetek egy válásból

Jelenetek egy válásból

Sarah Jessica Parker neve olyan szinten összeforrott a rossz romkomokkal és a Szex és New Yorkkal, hogy sokáig ódzkodtam a Válás megtekintésétől. Pedig ez a sorozat egy csoda.

 

Pusztán szakmai kötelességből, egy interjú miatt vágtam neki SJP új szériájának, ami már az első résznél jelezte, hogy más, mint amit a főszereplőjétől várnánk. A Válás nem rózsaszín vattacukorba csomagolt bölcselkedés az életről és a kapcsolatokról, és senki sem beszél benne Manolo Blahnik-cipőkről: ez a széria gonosz, fekete humorral operálva mutatja be, hogy milyen társadalmi elvárásokkal és előítéletekkel kell szembenéznie annak, aki egyszer válásra adja a fejét, és ezek az előítéletek hogyan hatnak rá. New Yorkban járunk, de nem a csillogó Manhattanben, hanem a kertvárosi részen. Frances és Robert látszólag boldogan él két kamasz gyerekével az amerikai álomotthonnak is nevezhető házukban, de Frances valójában nem boldog: ráunt a folyton okvetetlenkedő és a felesége bosszantására ocsmány bajuszt növesztő férjére, és viszonya van. Amikor ez kiderül, nem marad kérdéses: válniuk kell. A Válás sportot űz az emberi kicsinyesség kigúnyolásából, és szereplőit rendre összeugrasztja. Mert mi lesz a közös barátokkal annyi év után? Ki melyiküket választja? Mi lesz a közös vagyonnal? Lehet-e kulturáltan válni, vagy ma már alapelvárás, hogy válóperes ügyvédekkel szedi, tépi szét egymást a két fél az utolsó megtakarított dollárért is? Mi lesz a sértett férfi önérzetével, miután megcsalták? Mennyi idő kell egy válás után ahhoz, hogy valaki belépjen egy új kapcsolatba? A Válás az összes érintett kérdést alaposan körbejárja, sőt, ennél sokkal többet is. Bár a sorozat humora kétségtelenül gonosz, azt nem lehet elvitatni tőle, hogy a szereplőit óriási szeretettel ábrázolja. Tegyenek bármekkora hülyeséget, vagy csesszenek ki bármennyire a másikkal, igazából nem tudunk megharagudni rájuk, mert valójában ők sem gyűlölik egymást, csak a gyarlóságuk időnként felülkerekedik a jó oldalukon. Az SJP férjét alakító Thomas Haden Church a Válás igazi motorja: az Oscar-jelölt karakterszínész egy igazi komikus géniusz, aki lenyűgöző figurát csinál a kissé teszetosza, folyton hülyeségeket beszélő, de amúgy nagyon férfias és jószívű Robertből, és nagyrészt ő felel azért, hogy akadnak epizódok, amiket végignézve a rekeszizmaink könnyen megfájdulhatnak. Az eddigi két évad (remélem, az HBO berendeli a harmadikat is) azt bizonyítja, hogy az alkotóknak bőven van mondanivalójuk: míg az első évad magát a válást mutatta be, a második már az újrakezdésre fókuszál, és arra, lehetséges-e egy ilyen döntés után valahol mégis családként működni a két közös gyerek érdekében. A félórás epizódok nagyon közönségbarát módon kompaktak, és az alkotók egyáltalán nem nyújtják rétestésztaként a sztorit. A Válás csodája, hogy egy alapvetően drámai történetet tud úgy bemutatni, hogy miközben elgondolkodtat, szénné is röhögjük magunkat.

Tóth Csaba

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?