Az édesítőszerek félrevezetőek, hízást okozhatnak

A tizenöt személy részvételével, közvetett kalorimetriai (ezzel azt mérik, hogy a bevitt táplálék mennyi kalóriát tartalmaz, belőle mekkora energia szabadulhat fel) mérésekkel és agyi képalkotó módszerrel lefolytatott vizsgálataik során a kutatók két dologból indultak ki.

1: A természetben az édesség intenzitása, töménysége jól tükrözi a jelenlevő energia mennyiségét, azaz minél édesebb valami, annál több energiát szolgáltat.

2: A szervezet kalóriaterhelése és az ételt-italt fogyasztó személy által érzékelt édesség mértéke közötti eltérések bizonyára kihatnak az agyra, és így a szervezetre is.

A kalóriaterhelést az igen enyhe ízű maltodextrinnel befolyásolták, az édességszintet pedig az alacsony energiatartalmú szukralózzal változtatgatták, és e kettő mennyiségének eltérő adagolásai után ellenőrizték a kalóriaterhelést, az anyagcsereválaszt és a tetszésérzetet. A Yale Egyetem Orvostudományi Karának professzora, Dana Small vezető szerző szerint „testünk úgy fejlődött ki, hogy hatékonyan felhasználhassa a természetben rendelkezésre álló energiaforrásokat”. Az agy mindenkor arra számít, hogy a kalória és az édesség úgymond együtt járnak. Csakhogy ipari élelmiszer-termelő éránk rengeteg bolti élelme megzavarhatja az anyagcserét, miután édességük szintje nem feltétlenül jelent azzal egyenértékű kalóriamennyiséget is. A kutatók ugyanis jeleit találták annak, hogy a mesterséges édesítőszerek képesek becsapni az agyat. Ez alapján akár egy alacsony kalóriatartalmú édesítőszerrel elkészített joghurt is félrevezetheti működésében az agyat, amelynek jutalomáramkörei tévedésből kevesebb kalória elégetésére sarkallhatják a szervezetet, és az emiatt feleslegesen felhalmozódó kalóriákat valószínűleg tárolja a szervezet, a kutatók szerint például a májban vagy az izmokban, ami visszaüthet és a fogyasztó idővel hízásnak indulhat. 

A kutatók úgy vélik, eredményeik új részlettel gazdagítják ama korábbi tanulmányokat, amelyek szerint a mesterséges édesítőszerek növelhetik a vércukorszintet, és esetleg cukorbetegséghez is vezethetnek. Ugyanakkor, mondják, az üres gyomorba bevitt diétás üdítő messze nem árt annyira, mint a szénhidrátok. De mindeközben azt is hangsúlyozzák, a jövőre nézve veszélyeket rejt, hogy az élelmiszeripar a kevesebb hozzáadott cukor miatt több szénhidrátot alkalmaz, ami szintén megzavarhatja a szervezet helyes működését. 

Hozzá kell tenni, néhány brit kutató azonnal kétségeit fejezte ki a fent vázolt tanulmány eredményei olvastán. Az étkezési cukortól esetenként akár több százszor édesebb mesterséges édesítők megítélése a kezdetektől máig ellentmondásos. Sok kétség merül fel velük kapcsolatban. És ismertek ellenjavallatok. Elsőként a különben véletlenül felfedezett szacharin került árusításra 1886ban, amelyről már az 1900-as évek első évtizedében vitáztak, 1912-ben egy időre betiltották, de az első világháború idején újra használni kezdték. Egy korábbi tanulmány szerint bár a mesterséges édesítők nem dúskálnak kalóriában, de az agyban kiváltanak olyan érzeteket, amelyekazadotttermékbőlvalótöbb és több fogyasztásra ösztönzik az embert. Az Amerikai Orvosszövetség (AMA) terhesség alatt nem javallja a szacharint. Fenilketonúriás betegeknek (egyfajta aminosavanyagcserezavar) nem ajánlott az aszpartám. Egyik-másik kapcsán felmerült, hogy rákkeltő lehet, de kutatások százai szerint eddig ezekre nincs egyértelmű bizonyíték. A tanulmány kapcsán egyelőre nem tudni, hogy az el nem égetett kalória és az anyagcsererendszer egészsége között miféle kapcsolat lehet. Azonban egyre több ismeret azt sugallja, hogy a 2-es típusú cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata magas a mesterséges édesítőkkel élőknél. Ennek fényében elszomorító, hogy még egyes sportitalokat is bőven cukroznak, van, amelyikbe a gyümölcs- és a szőlőcukor mellett többféle műédesítőt is kevernek. Egy teljesen biztos csupán, hogy a teljes bizonyossághoz és tisztánlátáshoz további kutatások szükségeltetnek. 

Csibrányi Zoltán