A parlamenti választások előtti pénzszórást jövőre az államkassza is megérzi

„A kormány által tervezett szociális csomag költségeit az állam eddigi jó gazdálkodásának köszönhetően felhalmozott megtakarításokból fedezhetjük” – állította Andrej Danko, az SNS elnöke. „A csomag nem lesz hatással az állam gazdálkodására, az államháztartási hiány bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya a tavalyi 1,04-ről idén 0,83, jövőre pedig 0,1 százalékra csökken. 2020-ra már kiegyenlített költségvetéssel számolunk” – nyilatkozta még a hétvégén Peter Pellegrini kormányfő. E héten a pénzügyminisztérium azonban már elküldte Brüsszelnek véleményezésre a 2018 és 2021 közötti időszakra kidolgozott stabilitási programot, amely jövőre a vártnál nagyobb hiánnyal számol. A pénzügyminisztérium ugyan ebben is azt ígéri, hogy 2020-ra kiegyenlített lehet a költségvetésünk, jövőre, vagyis a választás előtti évben azonban már nem 0,1, hanem 0,32 százalékos deficittel számol. Csak emlékeztetőül: a szociális csomag intézkedéseinek a nagy részét jövőre hajtják végre.

Szándékosan növelt hiány

A kormányfő korábban határozottan visszautasította azokat az elemzői véleményeket, hogy a szociális csomag pusztán a kormánypártok népszerűségének a növelésére szolgál a választások előtt, vagyis hogy mindez önző pénzszórás lenne a kormány részéről. Peter Kažimír pénzügyminiszter azonban elismerte, hogy ha a kormány semmilyen intézkedést nem hozna, az államkassza már jövőre 0,6 százalékos többlettel zárna, ami az elkövetkező két évben 0,88 és 1,07 százalékra nőne. Magyarul: csak a kormány számlájára írható, hogy még jövőre is hiánnyal zár a költségvetés.

Elmulasztott lehetőségek

Kažimír a hétvégén a Nemzetközi Valutaalap (IMF) washingtoni ülésén ugyanakkor még azt hangoztatta, hogy a gazdaság jelenlegi dinamikus növekedését olyan reformok bevezetésére kellene felhasználni, amelyek a későbbiekben átsegíthetik az országot a várható nehezebb időszakokon. „A kormány szociális csomagja a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető ilyen reformnak, hiszen például a kormány által jelzett minimálbér-emelésen is elsősorban az állam nyer, és nem az alkalmazottak” – nyilatkozta Eduard Heger, az OĽaNO parlamenti képviselője. Szerinte a minimálbér tavalyi 30 eurós emelése például 47 euróval növelte a munkáltatók minimálbérért dolgozókra fordított kiadásait, amiből a dolgozók 19 eurót kaptak, míg a fennmaradó 28 eurót az állam adók formájában fölözte le.

Bajban a vállalkozók

Mindezt figyelembe véve nem csoda, hogy a vállalkozók egyre elégedetlenebbek. „A vállalkozókra egyre nagyobb teher hárul, csak az adminisztratív terhek évente 400 millió eurót tesznek ki” – nyilatkozta Miroslav Kiraľvarga, a Munkáltatók Országos Szövetségének (RÚZ) az elnöke, aki szerint a kormánynak ezen sürgősen változtatnia kellene. A kormány épp tegnap vitatta meg a szlovák vállalkozói környezettel kapcsolatos problémákat. Peter Žiga gazdasági miniszter is elismeri, hogy Szlovákia az elmúlt időszakban visszaesett a Világbank Doing Business versenyképességi toplistáján, a Világgazdasági Fórum (WEF) versenyképességi rangsorában pedig a hat legversenyképtelenebb uniós tagország közé tartozunk. „Ha javítani szeretnénk a vállalkozók életén, az eddigieknél határozottabb lépésekre lesz szükség” – vallja a tárcavezető. (mi, TASR, SITA)