„A kézilabda már kiskoromban megtetszett”

Vasárnap

A vágsellyei születésű Győri Viktória neve is szerepelt egykori híres kézilabdázónk, Németh Jolán ajánlásában, amelyben fiatal tehetségekről számolt be. A Szombathely játékosa is ott volt a szlovák junior válogatottban, amely a szlovéniai Eb-n kiharcolta a világbajnokságra való kijutást.

A Szombathelyi Kézilabda Klub és Akadémia felnőtt csapata szeptember 11-én játszotta a 2021/2022-es idény nyitómérkőzését Dunaújvárosban. Viki az ifjúsági együttesnek is a tagja, így neki már három nappal előbb, szeptember 8-án elkezdődött a bajnokság. Mindkét esetben vereséget szenvedtek, bár a felnőttek egy nagyon szoros, pörgős meccset játszottak. Látszott a fejlődés, és ez nagy löketet adott a csapatnak. A fiatal játékos beszélgetésünk során azt is kifejtette, hogy nehéz lesz a most elrajtolt szezon összes mérkőzése.

Dunaújvárosból késő este visszaérkezve másnap délelőtt már újra ott kellett lenned a pályán, ezúttal megint az ifi csapattal. Nem voltál fáradt?

Számomra az ifjúsági csapat az első számú, ott kell jó teljesítményt nyújtani ahhoz, hogy bekerüljek néhány mérkőzésre a felnőtt csapatba. Mivel másnap délelőtt 11-kor játszottunk Győrben, az edzőnk végül úgy döntött, a felnőtt meccsen nem lépünk pályára. Viszont vasárnap az ifivel sikerült nyernünk, ezzel megszereztük első győzelmünket a bajnokságban.

Ezt a kettős szerepet az egész szezon során végigviszed?

Ahogy mondtam, számomra a felnőtt csapatban való szereplés kiváltság, az ifjúságival két bajnokit játszunk hetente, ott kell jól teljesítenünk ehhez.

Milyen célkitűzéssel vágott neki a klub a bajnokságnak?

Az ifjúsági bajnokságban szeretnénk a Final Fourba jutni, s azt meg is nyerni. A felnőtt bajnokságban a bennmaradás a cél, viszont ott is jó lenne a legjobb hat közé bekerülni. Egyénileg az a fontos a számomra, hogy sokat fejlődjek pszichikailag és taktikailag is.

Magyarországon először Győrben szerepeltél, tavaly váltottál Szombathelyre. Hogy érzed ott magad?

Szerencsére nem volt gondom a beilleszkedéssel, mindenki nagyon kedvesen fogadott. Egy nagy plusz volt, hogy ismertem már a lányokat, akik igen sokat segítettek. Úgy hiszem, a legjobb döntést hoztam meg a fejlődésem érdekében.

Megkaptad a magyar állampolgárságot is. Egyszerűbb így?

Ahhoz, hogy tudjak játszani a felnőtt másodosztályban, szükségem volt rá.

Tagja vagy a korosztályos szlovák válogatottnak. Nem csábítanak a magyarba is?

Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy kikerültem az U19-es szlovéniai Európa-bajnokságra a szlovák válogatottal, hogy összemérhettem a tudásomat a többi korosztályos kézilabdázóval Európa-szerte. Ott a célunk a világbajnokságra való kijutás volt, miután ezt sikerült teljesíteni, nagy mosollyal tértünk haza a pihenőnkre. Egy ilyen versenyen mindig sokat lehet tanulni, és szintúgy ilyenkor tudod meg, miben kell még többet fejlődni.

És mi lett a tanulság, hogy érzed, miben kell még javulnod?

Az a fajta játékos vagyok, aki soha nem elégedik meg a teljesítményével, és minden meccsen még többet szeretne kihozni magából. Ha néhány erősségemet mégis ki kellene emelnem, az a támadó játék. Az utóbbi időben sokat sikerült előrelépni védekezés terén is, viszont mindig tovább kell munkálkodni.

Menjünk vissza a gyerekkorhoz: Vágsellyéhez. Ott kezdtél kézilabdázni?

Nádszegen nőttem fel, ott is kezdtem el a kézilabdát. Az első szivacskézilabdás edzéseknek és Rajkovics Orsolyának köszönhetően szerettem bele a sportágba. Anyukám is kézilabdázott, ő volt az, aki beíratott az edzésre, így neki köszönhetően már kiskoromban nagyon megtetszett, s nem is volt kérdés, mit fogok sportolni.

Dunaszerdahelyről, ahol Joli néni neveltje voltál, sok tehetséges játékos került ki. Hogy emlékszel vissza ezekre az időkre?

Németh Joli néni keze alatt nagyon sokat tanultam, szívesen emlékszem erre az időszakra, ha nem lett volna, most nem tartanék itt. A jó társaságnak és hangulatnak köszönhetően mindig nagy örömmel vártam az edzéseket, a mérkőzésekről nem is beszélve.

Győrbe hány évesen kerültél? Nem volt nehéz a család nélkül?

Egy kiválasztónak köszönhetően kerültem Győrbe tizenhárom évesen. Először nehéz volt a váltás, sokszor éreztem honvágyat, hiányzott a családom. Győr abban volt könnyebb, hogy közel van. Majdnem minden hétvégén haza tudtam járni, és a családom is sok mérkőzésemen ott volt. Most a felnőtt bajnokság mérkőzései általában hétvégén vannak, ezért nem nagyon járok haza. Az ünnepek jó kikapcsolódást jelentenek, akkor több időt tölthetek otthon, egyébként megesik, hogy havonta egyszer sem tudok hazamenni.

A gyerek- és ifikorodat is meghatározta a sport. Nem is volt más vágyad?

Minden kisgyereknek vannak álmai és vágyai, már nem is tudom elmondani, hogy a fejemben mi minden keringett, mi mindent akartam csinálni. Hogy egyet mondjak: légiutas kísérő szerettem volna lenni. Szeretek nyelveket tanulni, az angol nagy kedvenc. De valahányszor megláttam valami újat, átfutott a fejemen, hogy mi lenne, ha ezt a szakmát választanám. Viszont idővel, amikor már egyre komolyabb szintre jutottam a kézilabdában, nem volt kérdés, mit szeretnék.

Mesélj magadról: ha van időd, azt mivel töltöd? Mik a terveid?

Most vagyok végzős a Nagy Lajos Gimnáziumban Szombathelyen, ezért nagyon sok szabad időm nincs, ha akad is, azt pihenéssel töltöm. Szeretek moziba járni és sétálni. A barátaimmal mindig kitalálunk valami közös programot. Kézilabdában ez az utolsó évem ifiben, ezért igen szeretném a csapattal megnyerni a Final Fourt. A fejlődés a legfontosabb, hogy néhány év múlva meghatározó játékosa lehessek a felnőtt csapatnak. Szeretnék majd továbbtanulni, ehhez pedig jó érettségire és plusz munkára lesz szükségem.

Érdekes
Vasárnap

Nevelőedzője, Németh Jolán:

Ahhoz, hogy valakiből ilyen fiatalon már nagyszerű játékos legyen, sok mindennek össze kell jönnie. Győri Viki az, aki talán a legbátrabban állt elébe minden kihívásnak. A bátorság fontos, anélkül nincs előrelépés. Amikor a korcsoportját elvittük Győrbe az ETO tehetségkiválasztó edzésre, három játékost választottak ki, a nyolcadik osztályt befejezve Viki bátran átment a győri középiskolába. Anyukája még megkérdezett, hogy mit szólunk ehhez? Nagyon örültem neki, pedig mi is az országos bajnokság megnyerésére készültünk az U14-es korcsoporttal. Azóta is szinte napi kapcsolatban vagyunk. Támogattam a szombathelyi átlépését is. Ha úgy érezte, hogy váltania kell, biztosan úgy is van, mert nem lelkizős típus. Imádja a kézilabdát, már eddig is nagyon sokat áldozott érte. Visszanézem a mérkőzéseit az ifi válogatottban, vagy a Szombathely csapataiban, és meglátásaimat megírom neki. Sokszor még ki is kockázom a képeken, hogy mit tegyen. Nem aggódom miatta. Rendkívül elhivatott, mindig a maximumot adja egy-egy mérkőzésen és edzésen egyaránt. Ha elkerülik a sérülések, szép jövő vár rá. Mint Pénzes Mónikánál, nála is rendkívül fontos a támogató családi háttér. Most, hogy odaigazolt tőlünk a barátnő, játékostárs Zsákovics Sára is, még erősebbek lesznek lelkileg.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/42. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?